Levéltári Közlemények, 18–19. (1940–1941)

Levéltári Közlemények, 18–19. (1940–1941) - IRODALOM - Maksai Ferenc: A podmanini Podmaniczky-család oklevéltára. Közzétette, családtörténeti bevezetéssel és jegyzetekkel ellátta Lukinich Imre. II. köt. 1510–1537. (A podmanini és aszódi báró Podmaniczky-család története, 5.) Budapest, 1939. / 515–516. o.

IRODALOM 515 változtatásoknak meginduló nagy elszaporodása és a történelmi családnevek kisajátítása a háború után arra késztette a belügyminisztériumot, hogy a történelmi nevek védettségét elrendelje olyképen, hogy a történelmi családnevekre kért névváltoztatásokat nem engedélyezi. Gerő József, az igazolt nemesekről szóló munkájához hasonlóan ezúttal is pontos és lelkiismeretes munkát végzett, amit igazol az is, hogy nem elégedett meg a nemeslevelek adatainak közlésével, hanem felsorolja jegyzékében az adományozásról szóló királyi elhatározás adatait oly esetekben is, mikor magát a nemességadományozás tényét jogilag befejező nemeslevelet közjogi tudás hiányában vagy egyéb okok miatt nem váltották ki. Ugyancsak mint a királyi könyvekben nem szereplő többletet közli Gerő több olyan, csak a király személye körüli minisztérium levéltárában található nemeslevélnek adatait, melyeket főleg a világháború végén bekövetkezett zavaros időkben nem vezettek be a királyi könyvekbe. Az 1867-től 1918-ig terjedő, 68—73, számú királyi könyvek nemességí adatainak ez a jegyzéke hasznos nyereséget jelent mind tudományos irodalmunk, mind pedig a nagyközönség szempontjából. Fekete Nagy Antal. A podmaníní Podmaníczky-család oklevéltára. Közzétette, családtörténeti bevezetéssel és jegyzetekkel ellátta dr. Lukimch Imre. II. kötet. 1510—1537. Budapest, 1939. 8°. LXXVII. + 739 1. (A podmanini és aszódi báró Podmaníczkycsalád története. Szerk. Lukinich L, V. k.) A Tudományos Akadémia hatalmas apparátusú vállalkozásának eredményeként e mintaszerű oklevélkiadás egy újabb kötete jelent meg. (Az I. kötet ismertetését 1.: Levéltári Közlemények, 1938. 310. 1.) Lukinich Imre a XVI. századi anyagközlést is valamennyi hozzáférhető levéltár átkutatásával készítette elő. Az Országos Levéltár, a vidéki levéltárak és gyűjtemények oklevelein kívül fontos szerephez jutottak e kötetben a bécsi Staatsarchiv iratai is. A lelkiismeretes szövegközlésen kívül •— melyet korrigáló és átutaló jegyzetek egészítenek ki — ezt a kötetet is a teljes irodalom felhasználásával készült magyarázatok teszik értékessé, A családtörténet kutatójának dolgát genealógiai táblázatok, okmánytárakra s Jagelló-kori részletmunkákra való utalások könnyítik meg, a politikai történet művelőjének — aki a magasabbra emelkedett Podmaniczkyak pályáján végigtekintve különösen az újkori részben talál majd értékes adatokat — az országos viszonylatban is jelentős események kiemelése s régi és újabb összefoglaló munkák idézése lesz hasznos. Gazdaság- és társadalomtörténészeknek pontos adólajstromok, városi kiváltságlevél, a feldolgozásban bírtoktérképek állnak rendelkezésére s értékes közlések a kisbirtokosság megszervezéséről, A helynevek gondos azonosítása, az ország egész területére vonatkozóan 33*