Levéltári Közlemények, 18–19. (1940–1941)

Levéltári Közlemények, 18–19. (1940–1941) - IRODALOM - Fekete Nagy Antal: Kumorovitz Bernát: A pecséttan eredményeinek értékesítése a történetkutatásban. (A jászóvári premontrei kanonokrend gödöllői Szent Norbert gimnáziuma magyar tagozatának évkönyve az 1939–1940. évről) Gödöllő, 1940. 181–194. pp. / 505–507. o.

506 IRODALOM uralkodók külpolitikai és területi igényei, államterületi változások olvashatók ki a pecsétekből. A viselet, ruházkodás, szokások, liturgia, békés és hadifoglalkozások fejlődésére is értékes adatokat szolgáltatnak a pecsétek. Heineccius ezekkel a megállapításokkal rámutat a pecséttan eredményeiből leszűrhető sokféle tanulságra és ezzel a történettudomány többi ágainak művelői részéről is erŐsebb érdeklődést keltett a szfragisztika iránt. Ha röviden is, de máig terjedő érvénnyel mutatott rá a pecséttan lényegére, a tudomány többi ágaiban érvényesíthető eredményeire és történeti, diplomatikai, történetkritíkai, kronológiai, paleográfiai, genealógiai, címertani archontológiaí, művészettörténeti, archeológiai, hagiológiaí, ikonográfiái, viselet-, erkölcsi és társadalomtörténeti szempontok szerint való továbbművelésének szükségességére, Heineccius eredményei, ha lassan is, de mélyen hatottak. A modern történetírás az ő útmutatása alapján a pecséttan által nyújtott adatokat nemcsak felhasználja, hanem szélesebb körben is kiterjeszti kutatásaínak irányát a Heineccius által kijelölt úton. Az erősen fejlődésnek indult történettudományi ágak, mint a gazdaság- és településtörténet sok esetben szintén értékes eredményekhez jutottak a pecséttan módszereinek segítségével. Századunk történetírói közül Haberditzl megállapította, hogy a pecsétek művészettörténeti vizsgálata még az oklevélkrítíkához is hasznos segítséget nyújt. Bresslau a pecsétek összehasonlító vizsgálata alapján a diplomatika nemzetközi kapcsolatait és hatását állapította meg. Brandi a szellemtörténeti módszernek alkalmazását sürgette, melynek alapján Schramm az uralkodó fogalmának szellemi komponenseit állapította meg. Erben az aranypecsétek alapján nemcsak fémtörténeti, hanem gazdasági, társadalmi és kormányzattörténeti eredményekhez jutott. Kletler nemcsak mint hitelesítő jelt, hanem mint művészi teljesítményt vizsgálta a pecséteket, melyek hozzájárultak mind a kis- és nagyplasztika, mind pedig a rézkarc kifejlődéséhez. Az ikonográfia szintén eredménnyel használja a pecséttan megállapításait, melyek alapján megraj^ zolható az egyes képtípusok történeti fejlődése és kialakulása. A pecséttan és pecsétrajzok alapján a viselet és divat kutatói szintén értékes eredményhez jutottak. A városok régi helyrajzainak megállapításához már régebben felhasználták a pecsétrajzokat, újabban pedig az ily irányú kutatások teljesen rendszeressé váltak. Ez az irány nagy lendületet adott a -magyar pecséttannak is, amikor a szabadságharc után a községi pecsétek gyűjtése széles körben megindult. A pecsétek köriratában nálunk a magyar szóért vívott harc is erősen kidomborodott ebben a korban. A pecséttan eredményeinek felhasználásával különösen az alkotmány-, jog és kormányzattörténeti kutatás ért el elsőrendű eredményeket. A kancelláriák fejlődése, tagozódása és egymáshoz való viszonya, a különböző nagyságú és típusú pecsétek