Levéltári Közlemények, 18–19. (1940–1941)

Levéltári Közlemények, 18–19. (1940–1941) - IRODALOM - Berlász Jenő: Bolsée, J.: La protection des archives en temps de guerre. Archives, Bibliotheques et Musées de Belgique, Tom. XVI., No. 2., 116–120. 1939. / 495–498. o.

496 IRODALOM ban számos értekezés jelent meg a levéltárak háborús védelméről. Egy igen tartalmas, sok komoly szempontot nyújtó, holland szakember tollából származó cikket ismertet B. A cikk szerzője: M. Graswínckel, címe: Bescherming van archíven tegen oorlogsgevaar, megjelenési helye; a Nederlandsch Archivenblad (1938—39. évf.). Graswinckel — aki az Association des Archívistes néerlandais 1938 novemberi utrechti kongresszusán is előadója volt a szóbanlevő tárgynak — értekezésében főleg a légi veszély számításba vételével foglalkozik a levéltár-védelem kérdésével. Bevezetésként felsorolja a ma ismert légibomba-fajtákat, majd pusztító hatásukat és az ellenük való védekezés módszereit ismerteti. A robbanóbombákról szólva megállapítja, hogy ezek ellen vajmi keveset lehet tenni. Tökéletesen biztosítani a levéltárakat velük szemben csak akkor lehetne, ha az épületeket több méter vastag betontetővel látnák el, vagyis valóságos erődökké alakítanák, A mai építésmód mellett azonban csupán a földszinti raktárakat lehet megvédem: homokzsákbarríkád alkalmazásával. Ez is inkább csak a közelben történő robbanások pusztító légnyomása ellen hatásos. Nem kevésbbé veszedelmesek a gyújtóbombák sem, A városok megtámadásánál rendszeres alkalmazásukkal kell számolni, mivel csekély súlyuknál fogva repülőgépek által nagy mennyiségben is könnyen szállíthatók, másrészt kitűnő eszközül szolgálnak a pánikkeltésre. Velük szemben többé-kevésbbé meg lehet oltalmazni a levéltárakat. A védekezés legfőbb szabályai a következőkben foglalhatók össze. Mindenekelőtt fontos, hogy a padlásról, illetve — lapostetejű házak esetében — a legfelső emeletről minden gyúlékony holmi eltávolíttassák s hogy az alsó emeletek szigetelve legyenek. Izolálásra mintegy 10 cm vastag betonréteg a legalkalmasabb. Hollandiában már számos ilyen betonszígetelésű épület készült. Szakkörök véleménye szerint, ez a szigetelés különösen biztonságos akkor, ha — miként ez az arnhemi levéltár-épületnél történt — a betont sűrű homokrétegre helyezik rá, Bolsée e tanácsokat azzal egészíti ki, hogy homokréteg alkalmazása esetén, felső védőlap gyanánt nemcsak beton, hanem bádog- vagy eternitlemezek is felhasználhatók. Nagyon fontos továbbá — folytatja Graswinckel — hogy a szomszédos épületek esetleges kígyulása esetén, meg lehessen akadályozni a tűznek a levéltárra való átterjedését. Evégből a raktárak ablakait feltétlenül vas védőtáblákkal kell ellátni. Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy benn a raktárakban is előkészíttessenek a tűzoltáshoz nélkülözhetetlen homokosládák, szórólapátok, víztartályok és fecskendők. Víz tartalékolására azért van szükség, mert légitámadáskor könnyen megtörténhetik, hogy a nyilvános vízvezetékek rombadőlnek; a vízművek tönkretétele ugyanis elsőrendű hadicél. Ide vonatkozólag B.-nak is van néhány megjegyzése. Felhívja a figyelmet a bruxellesi állami levéltár