Levéltári Közlemények, 18–19. (1940–1941)

Levéltári Közlemények, 18–19. (1940–1941) - KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Gerő József: Nemességadományozások 1848 után / 468–472. o.

KISEBB KÖZLEMÉNYEK 469 mesi birtokban fiúként, fiági joggal való örökössé tételét értjük. Amennyiben azonban a jószágban nem rejlett királyi háramlási jog (jus regium). abban az esetben az a leányág által is örökölhető volt, Ennek folytán a Székelyföldön a fiúsítás természetes (praefectio naturalis) volt. 4. Történhetett a nemesítés örökbefogadással (adoptio) is, amikor a nemes ember, valamely nem nemest királyi illetve fejedelmi jóváhagyás mellett fiává fogadott és fekvő nemesi jószágaiban utódjává és örökösévé rendelt. 5. A nemesítés másik módja a honfiúsítás. A király illetve a fejedelem ugyanis nemcsak az ország lakosait, hanem az országgyűléssel együtt idegeneket is emelhetett a nemesek sorába, minek következtében az idegen egyszersmind magyar illetve erdélyi honfivá lett.. A nemességadományozás vagy egyesek kérelmére, vagy a király illetve fejedelem közvetlen saját elhatározása alapján történt. A jobbágy megnemesítéséhez a földesúr felszabadítása mindig megkívántatott. A jobbágy felszabadításáért a földesúrnak kárpótlást fizetett és csak kivételesen és különös okból történt ez kárpótlás nélkül. Ha a katonai vagy polgári egyén érdemeiről az uralkodónak közvetlen tudomása volt s az illetőt nemességre emelte, e tényről a király személye mellett működött legfelsőbb kormányszék, a királyi udvari kancellária, az illetékes vármegye útján értesítette az érdekeltet. Ha pedig a nemességadományozás iránt a jobbágy és az őt pártfogoló földesúr és vármegye terjesztette fel a kérelmet a kancelláriához, ehhez megkívánták a királyi tanácsosok ajánlását. A kérvényen az adományozni kért címer is le volt festve, Ha a nemesiségádományozás ténye megtörtént, a királyi udvari kancellária a helytartótanács útján értesítette az adományos lakóhelye szerint illetékes vármegyét, ez pedig az adományost. Az adományozott nemességet egy éven belül a vármegye közgyűlésén ki kellett hirdetni. Nemességet csak megkoronázott király adományozhatott, Ugyancsak királyi adomány útján léphetett a nemes magasabb (bárói, grófi, hercegi) rangra. Ha megkoronázása előtt adományozta azokat, csak akkor lettek érvényesek, ha koronázása után megerősítette, Erdélyben a nemesítés az erdélyi főkormányszék (gubemium) javaslatára történt. 1848-ban a nemesi előjogok megszűntek. A nemesség is megszűnt kiváltságos rendi osztály lenni. Ettől kezdve a