Levéltári Közlemények, 18–19. (1940–1941)

Levéltári Közlemények, 18–19. (1940–1941) - KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Gerő József: Nemességadományozások 1848 után / 468–472. o.

KISEBB KÖZLEMÉNYEK. Nemességadományozások 184S után. A magyar nemesség adományozása érdemek jutalma. Nem tekintve a nemességnek az apáról törvényes gyermekeire, valamint a nemes férj nemességének nem nemes születésű nejére való átháramlását, a nemesség a nemest rendbe való felvétel, a nemességre emelés útján volt megszerezhető. Ez pedig a magyar királyságban a szent korona viselőjének, a megkoronázott királynak, Erdélyben pedig 1848-ig a törvényesen beiktatott fejedelemnek, illetve nagyfej edelemnek a jogköréhez tartozott. A nemesi rendbe való felvétel módjai: 1. Királyi, illetőleg fejedelmi adomány útján. Akinek ugyanis a király vagy a fejedelem birtokot adományozott, az nemessé, a szent korona tagjává lett. Werbőczi a ,,Hármaskönyv"-ében azt mondja: „Mert mihelyt fejedelmünk bármely állapotú embert jeles tetteiért és szolgálataiért várral vagy mezővárossal, akár pedig majorral vagy más birtokjoggal megajándékoz, az a fejedelemnek ilyen adománya által (ha ezt törvényes iktatás követi) azonnal valóságos nemessé lesz és a parasztság állapotának minden igája alól kikerül." Ez volt a nemességszerzésnek őseredeti módja, melyet a régiek ».jószággal való nemesítésnek" mondtak. Az ilyen nemeseket birtokadományos (donatiós) nemeseknek nevezték. 2. Címeres nemeslevél (litterae annales) útján, amikor királyaink, illetőleg fejedelmeink nemesi jószág adományozása nélkül is, kiváltságlevéllel osztogattak nemességet, S minthogy e kiváltságlevelek rendszerint címeradományt is tartalmaztak, az ezzel nemesítettek címerleveles nemeseknek, armalistáknak neveztettek. 3. A nemesítés egyik módja a fiúsítás (praefectíoj, mely alatt valamely nőnek királyi kiváltság alapján, ne-