Levéltári Közlemények, 18–19. (1940–1941)

Levéltári Közlemények, 18–19. (1940–1941) - ÉRTEKEZÉSEK - Pukánszkyné Kádár Jolán: Az Országos Levéltár színészettörténeti forrásanyaga / 456–467. o.

AZ ORSZ. LTÁR SZÍNÉSZETTÖRT. FORRÁSAI 461 sokra vonatkozólag a szepesi kamara jogutódaként működő kassai administratió, a többi városra nézve magának az előbb Pozsonyban, majd 1784 óta Budán székelt kamarának a levéltárában. A színházépítések ügyéhez a kamara jóváhagyásán kívül a királyi építészeti igazgatóság hozzájárulása is szükséges volt, mely 1788-ban önálló hivatallá lett és 1867-ig működött s meglehetősen messzemenően nyúlt bele a színházépítési ügyekbe; olykor a felterjesztett építési tervet teljesen elvetette és saját hatáskörében egészen új terveket készíttetett.

13 Az építészeti igazgatóság iratai közül azonban az 1848 előtti korból csak a folyószabályozásra vonatkozó anyag van meg s így iratanyaga mint színészettörténeti forrás, csak a szabadságharc utáni időre nézve használható, Az 1848, április 11-í új alkotmány eltörölte a régi hivatalokat s a kormányszékek helyébe a minisztériumokat állította. A színházi ügyek mint a helytartótanács rendőri osztályának jogutódára a m. kir. belügyminisztériumra szállottak át, így ennek irataiban sok színészettörténeti adat található. Több színházi vonatkozást őriznek a Honvédelmi Bizottmány iratai is. Ezek főkép anyagi ügyekre, a debreceni menekülésre s a színészeknek ott juttatott előlegre vonatkoznak; az előlegek visszafizetése még évtizedekig foglalkoztatta a különböző hatóságokat, míg a királyi kegy, mely ezt az adósságot törölte, az aktatengernek végetvetett. A szabadságharc bukását követő időkben a Szögyényés Geringer-féle kormányzati iratok közt találunk színházi aktákat: itt vannak a magyar és a német színházak segélykérései, darabbetiltások, a nemzeti színek színpadi használatának korlátozása, a Nemzeti Színházban 1850 augusztusában lefolyt tüntetés,a leégett pesti német színház társulatának elhelyezése, s végül az első kéretlen denuncíáeiók. Az abszolút kormányzat végleges berendezkedése után a színészet! ügyek közvetlenül a budai helytartósági osztály, (Ofner Statthalterei- Abteilung), közvetve pedig a kormányzóság (General-Gouvernement) hatáskörébe kerültek. Ez az 1860-ig terjedő időszak az ellenőrzés s a bürokrácia 13 V. ö. Czobor Alfréd: A kassai színészet története. Közlemények Abauj-Torna vármegye és Kassa város múltjából 1914—15, V. évf. 145. s kk. 1.