Levéltári Közlemények, 18–19. (1940–1941)

Levéltári Közlemények, 18–19. (1940–1941) - ÉRTEKEZÉSEK - Pukánszkyné Kádár Jolán: Az Országos Levéltár színészettörténeti forrásanyaga / 456–467. o.

462 PUKÁNSZKY BÉLÁNÉ fénykora, s a rendőri jelentések virágzásának ideje, S ha az élet számára akkor ezek az akták csak nehéziséget jelentettek, a kutató számára ma a legérdekesebb források, melyek a közhangulatról s a közönség magatartásáról is bőven tájékoztatnak, bár kícsinyeskedéseík útvesztőjében könnyű eltévedni s nehéz a lényegest kiválasztani. (A Nemzeti Színház gázórájának elromlása pl. olyan aktahalmazt eredményezett, mint valami fontos államügy.) Az 1860-ban bekövetkezett rövid politikai fordulat az 1848 előtti magyar kormányszékek visszaállítását eredményezte s a színiügyek ismét a helytartótanács ügykörébe kerültek. De élénken foglalkoztatják — különösen a Nemzeti Színház ügyei — ez időben a kancelláriát is. A konzervatív magyar főurakból 1851 óta alakított Comíté vezetése alatt álló Nemzeti Színház ugyanis 1862-ben megkötötte az uralkodóval a maga külön kiegyezését, s így a kormányhű intézmények sorába lépve, jelentős fejedelmi segélyezésben részesült. E segélyezésnek részben előfeltétele, részben folyománya volt a kancellária beható érdeklődése a Nemzeti Színház ügyei iránt, A német színház ügyei is fokozottan foglalkoztatták a legfőbb állami hatóságot ,amennyiben a magyar színház segélyezése a német színészeknek is jogalapot adott a fejedelmi segély elnyerésére. Az 1860. évi fordulatra azonban hamar bekövetkezett a reakció, A visszaállított kormányszékek az új abszolutizmusban is megmaradtak ugyan, de élükre új vezetők kerültek s a reakció szelleme hatotta át őket, A színház, mint a közhangulat tükre és egyben irányítója is, újra az érdeklődés homlokterébe került. Protmann jelentéseit most Worafka rendőrfőnök jelentései váltják fel. Ez a cenzúra virágkora,, mely a XVIII, század cenzori beavatkozását messze felülmúlja és számban és mértékben egyaránt jelentősebb, mint a XIX. század első felének cenzúrája, A színházi cenzúra aktái az összes színházi ügyekkel egyetemben a helytartótanács elnöki osztályába kerülnek, ami jelzi azt a megnövekedett jelentőséget, melyet az új abszolutizmus a színházi ügyeknek tulajdonított, A cenzúra új alapra helyezkedik, Nem normák szerint jár el, mint a XVIII, sz, cenzúrája, bár a régi normákat is megtartja, hanem szabadabb kezet enged az egyéni beavatkozásnak, «Worafka rendőrfőnök azzal indokolja meg egy látszólag ártalmatlan hely törlését, hogy a ma-