Levéltári Közlemények, 18–19. (1940–1941)

Levéltári Közlemények, 18–19. (1940–1941) - ÉRTEKEZÉSEK - Pukánszkyné Kádár Jolán: Az Országos Levéltár színészettörténeti forrásanyaga / 456–467. o.

460 PUKÁNSZKY BÉLÁNÉ megyei gyűlések jegyzőkönyveit kötelességszerűen feltérj esztették. így van közvetett nyoma a vármegyék színházpártoló tevékenységének is az Országos Levéltárban. Ezen a révén értesült 1794-ben a helytartótanács Szatmár vármegye színházalapítási tervéről, melyet sikerült is megakasztania.

11 Közvetlenebb befolyása volt a helytartótanácsnak a Budán és Pesten működő első magyar színtársulat ügyeire. Először azért, mert ez a színtársulat a német városi színháznak helyiségeiben játszott, s vele egy ideig közös vezetés alatt is állott; a helytartótanács ekkor-a német bérlő túlkapásaival szemben a magyar társaság védője. Másodszor azért, mert Podmaniczky József helytartótanácsi tanácsos, a színügyek előadója 1792-ben mint főigazgató a magyar társulat élére állott. Az első magyar színtársulat 1796-ban történt feloszlásáig siajnos különben is gyakori egyenetlenkedéseivel és botrányaival minduntalan alkalmat adott a helytartótanács rendőri osztályának állandó beavatkozásra. A Nemzeti Színház ügyeit a törvény kivette a helytartótanács fenhatósága alól s ebben a tekintetben a törvényjavaslatra adott királyi válasz ellenvéleménye ellenére is rendíthetetlenül ragaszkodott eredeti álláspontjához.

12 így a helytartótanácsnak csak rendőri szempontból volt a Nemzeti Színházzal szemben felügyeleti joga. Ezt a rendőri felügyeletet a napirenden levő botrányok és tüntetések során, melyek főkép az opera és a dráma híveinek összeütközéséből származtak, ismételten gyakorolta. A műsorba mint legfőbb cenzori hatóság nyúlhatott bele; ebben a tekintetben azonban igen enyhe volt a mértéke. így történt meg, hogy a még Széchenyitől is veszedelmes tendenciájúnak ítélt Bánk bán háborítatlanul színrekerülhetett. A m. kír, kamarának, melynek gazdag levéltára szintén az Országos Levéltárban őriztetik, főkép a városok gazdálkodásának ellenőrzése révén volt beleszólása a színészetí ügyekbe. így pénzügyi szempontból felülbírálta a városoknak a színigazgatókkal kötött szerződéseit, jóváhagyta a színházak építési költségeit. Ennek következtében elsősorban a német színházak ügyeire nézve található anyag a kamarai levéltárban, és pedig a felvidéki váro11 Az iratokat 1. O. L., Helytt. lt. Dep. rev. prot. com. 1795. f. 37. p. 24., 25. V, ö, Mályusz Elemér: Sándor Lipót főherceg nádor iratai {Budapest, 1926.), 766—68. 1. 12 Pukánszkyné Kádár Jolán: Iratok... 136. 1,