Levéltári Közlemények, 18–19. (1940–1941)
Levéltári Közlemények, 18–19. (1940–1941) - ÉRTEKEZÉSEK - Pukánszkyné Kádár Jolán: Az Országos Levéltár színészettörténeti forrásanyaga / 456–467. o.
AZ ORSZ. LTÁR SZÍNÉSZETTÖRT. FORRÁSAI 45g Gábor itt kér védelmet a vármegye épülő színháza számára, melyet az ellenpárt megakasztani készül. 9 A magyar színészet elismertetését kezdettől fogva az országgyűléstől remélte. Ennek a küzdelemnek irat-emlékeit a XVIII. században a rendek által felállított s a mai Országos Levéltárnak 1873-ban történt felállításakor itt elhelyezett régi országos, az ú. n. regnicolarís levéltár őrzi. Ebben helyeztetett el utóbb a nádori s az országbírói levéltár s az „Archívum regni", utóbbiban az országgyűlések anyaga. Az országgyűlés iratai révén itt vannak teljes számban annak a regnícolaris bizottságnak az irományai is, mely 1840-től 1844-ig az országossá lett Nemzeti Színház ügyeit intézte. A bizottság iratai a Nemzeti Színház kezdő éveinek szinte minden napján végigvezetnek. 10 Általában azonban a kancellária és regnícolaris levéltár iratai csak a lét és nemlét kérdéseire s a színház országos jelentőségű problémáira vonatkoznak, a részletekre . nézve az Országos Levéltárban az 1703-ban felállított m. kir, helytartótanács levéltára szolgáltatja az anyag legjavát. A színházak külső ügyei a helytartótanács városi és rendőri osztályára (Departamentum polítíae generalis et civitatum) tartoznak, míg a szellemi ellenőrzés a könyvvizsgálati osztály (Departamentum revisionis librorum) feladata volt. A német színészetre vonatkozó aktaanyag sokkal bőségesebb. Ennek oka, hogy a német színházak nagyrészt városi színházak voltak s az engedélyek megadása is a várost illette. A városok ellenőrzése címén pedig a helytartótanács mélyen belenyúlt a színészi ügyekbe is: szerződéseket semmisített meg és módosított, színházi épületek emelését kezdeményezte és hajtotta keresztül, a városi tanács minden ellenkezését megtörve. A helytartótanács magatartása mögött rendesen valamelyik színészetpártoló főúr magas összeköttetései állottak, most tehát már a polgárság fordult a királyhoz a maga álláspontja megvédéséért. Mivel a magyar színészek a vármegyék pártfogása alá helyezték magukat, a vármegyék szélesebb önkormányzata folytán a kormánynak kevesebb beavatkozásra volt alkalom. Ez a beavatkozás a megyei jegyzőkönyveket felülvizsgáló osztály (Departamentum revisionis protocollorum comítatuum) révén történt, melyhez a vár9 V. ö. Pukánszkyné Kádár Jolán; Iratok a Nemzeti Színház történetéhez. 1—7. 35—46. 11. 10 O. L, Arch. Regn. Lad, XX. N° 20. Fase. E.