Levéltári Közlemények, 18–19. (1940–1941)

Levéltári Közlemények, 18–19. (1940–1941) - ÉRTEKEZÉSEK - Pukánszkyné Kádár Jolán: Az Országos Levéltár színészettörténeti forrásanyaga / 456–467. o.

458 PUKÁNSZKY BÉLÁNÉ zsef személyesen érdeklődött a színészet magyarországi terjedése és meggyökerezése iránt, melyben a felvilágoso­dás egyik fő hordozóját látta. Hogy ez a színészet a né­met színészet volt, az nemcsak a centralizáció szolgálatá­ban keresztülviendő egynyelvűségből, hanem egyszerűen abból a tényből is következett, hogy akkor még nem volt magyar színészet. A m. kir. udv. kancellária számos irata őrzi ennek a személyes érdeklődésnek a nyomát; különö­sen a várbeli karmelita templomnak színházzá alakítását támogatta és kísérte figyelemmel. 5 Később az uralkodók magatartása a színházzal szem­ben megváltozik. Martinovics és társai kivégzését köve­tőleg egy egész hosszú időszakra ránehezedik az ellen­őrzés szelleme. A Nemzeti Színház keletkezése már erre az időszakra esik, A kancelláriai iratok most már nem az uralkodói kegy sugárzásának emlékeit őrzik, hanem a bi­zalmatlanság szellemében fogantak. Már a keletkezés örö­mére verendő emlékérem előkészületei is elsikkadnak a hivatalok útvesztőiben; a kilencfejű hydrában, melyet Her­kules legyőz, a kritika szellemét vélik felfedezni. 6 Kém­jelentések sorakoznak fel, melyeknek folyományakép azr uralkodó a németellenes tendencia s a rebellis szellem kiirtására vizsgálatokat rendel el. A Marseillaise elének­lése egy „népzene-társaság" vendégjátéka alkalmával a Nemzeti Színházban végeláthatatlan aktahalmokat ered­ményez, 7 A nádor a pesti nagy német színház építése alkalmá­val kapcsolódik bele a színházügybe, József nádor közvet­lenül nem érdeklődött a színházügy iránt: a német szín­házzal városszépítésí tervei kapcsán foglalkozott. 8 A ma­gyar színészek hozzáfordulnak színházépítési kérésükkel. A válasz azonban elutasító. A nagy reálpolitikus nem lát anyagi lehetőséget olyan magyar színház építésére, mely a város díszére lehessen; ezért ajánlja a magyar színé­szeknek a vidéki megerősödést. A nádorhoz fordul Szé­chenyi is a magyar színház építési terveivel. Föld váry 5 Kádár Jolán: A budai és pesti német színészet története. (Budapest, 1914.) 6 L. Pukánszkyné Kádár Jolán: Iratok a Nemzeti Színház tör­ténetéhez (Budapest, 1938) 74—75. 1. 7 U. o. 152—153. 1, 8 V. ö. Domanovszky Sándor: József nádor iratai II. (Buda­pest, 1925.) 83. 1, III. (Budapest, 1929.) 821. 1. — Kádár Jolán: A pesti és budai német színészet története 1812—1847. (Budapest, 1923.)

Next

/
Thumbnails
Contents