Levéltári Közlemények, 18–19. (1940–1941)

Levéltári Közlemények, 18–19. (1940–1941) - ÉRTEKEZÉSEK - Pukánszkyné Kádár Jolán: Az Országos Levéltár színészettörténeti forrásanyaga / 456–467. o.

AZ ORSZ. LTÁR SZÍNÉSZETTÖRT. FORRÁSAI 457 :gok ridegségével szemben orvoslást remélhettek s reményeikben nem is csalódtak- A Habsburg-ház uralkodói a színészetnek mindenkor bőkezű mecénásai, kegyes pártfogói és megértő közönsége voltak. Az uralkodóház tagjai nemcsak az udvari színházba jártak, hanem szinte mindennapos vendégei voltak a lipótvárosi és wíedeni színháznak, a közönséggel egybeolvadva lelkesen tapsoltak a népi tréfálkozóknak, a Hanswurstnak, Bemard ónnak, Kasperlnek, akiken keresztül legszabadabban és legközvetlenebbül hatolt el hozzájuk a közvélemény. Sőt ennél tovább is mentek: I. Lipót operákat komponált, II, József legkedvesebb szórakozása volt, ha társaságban a Kasperlt játszhatta s a hagyomány szerint a legnagyobb bók volt számára, hogy „Eure Majestät sind der leibhaftige Kasperl".

2 De az egyéni kedvtelésen túlmenve, IL József sajátmaga készített utasításokat a színházigazgatók számára, újsághirdetéseket fogalmazott színházi ügyekben, nem felejtette el kedves színházait utazásai közben sem: Olaszországból operalibrettókat és partitúrákat küldött, tagokat szerződtetett s a török háborúk fegyverzaja közepette színészek szerződései ügyében intézkedett.

3 Érthető tehát, hogy a színigazgatók reményei beteljesedtek, ha az uralkodóhoz fordultak. Hozzájuk a kancellárián keresztül vezetett az út. Ide fordult hát Felvinczi György, az első magyar színi vállalkozó, de ide fordultak késő utódai is, Itt keresnek reményük-vesztve orvoslást Kelemen László s első színésztársai is, mikor felségfolyamodvánnyal fordulnak a királyi kegyhez. De az ő számukra már nem sugárzik olyan könnyen, mint Felvinczi Györgynek: nagyobb kerülővel, az azóta felállított helytartótanács véleményének kikérése után kapják csak meg a szabadalmat; minthogy azonban ekkor már a német színészek vannak birtokban, a szabadalom élvezete a velük való megegyezéstől függ.

4 De a fejedelmi érdeklődés nem csak a segítségért folyamodóknak adott pártfogásban nyilvánult meg. II. Jó2 V. ö. Gugitz, Gustav; Der weiland Kasperl, (Wien

—PragLeipzig, 1920.) 3 Payer von Thurn, Rudolf: Josef II. als Theaterdirektor. Ungedruckte Briefe und Aktenstücke aus den Kinderjahren des Burgtheaters. (Wien—Leipzig, 1920.) 4 V. ö. Bayer József: A nemzeti játékszín története. I, (Budapest, 1887.) — Pukánszkyné Kádár Jolán: Hivatásos színjátszóink első előadásai. Irodalomtörténeti Közlemények. 1940. 344. 1.