Levéltári Közlemények, 18–19. (1940–1941)

Levéltári Közlemények, 18–19. (1940–1941) - ÉRTEKEZÉSEK - Sinkovics István: Irattár és levéltár / 17–42. o.

42 SINKOVICS ISTVÁN: IRATTÁR ÉS LEVÉLTÁR több helyen meg is valósították.

50 Figyelemre méltó megoldást mutat ebben Észtország levéltári gyakorlata. Két nagy összesítő levéltára, a tallini Állami Levéltár és a tartui Állami Központi Levéltár egymással teljes összhangban működve, megosztja a levéltári feladatokat. Az előbbi az állami kancellária felügyelete alatt áll és a közigazgatási természetű levéltári munkát végzi: összegyűjti a központi hatóságok 5 évnél idősebb és a kiválogatáskor további őrzésre érdemesnek talált iratanyagát, rendezi a kormány hatóságok irattárait, folyó levéltárait. 15—20 év elteltével történeti szempontok szerint mérve újabb rostán bocsátják keresztül az iratanyagot és az újabb szempontú követelményeknek megfelelő iratokat a közoktatásügyi kormányzat alá tartozó tartui Központi Levéltár veszi végleges érizetébe. Ez látja el a történeti levéltár szerepét, az irattári forráson kívül ajándék, vétel, letét útján is gyarapítja az Észt Állam történeti értékű iratanyagát.

51 Az iratoknak, ha az élet folyását kísérő összefüggő sorukba nem is lehet pontos elválasztóvonalat húzni, föltétlenül szükségük van külön irattárra és külön levéltárra. Közöttük nincsen áthidalhatatlan - távolság, ellentét, mint az elmúlt századokban, hanem egymás kiegészítései, folytatásai, érdekterületüket, feladataikat sokszorosan összekapcsolja az iratanyag, amely a helyi szétkülönítés ellenére is, lényegében megbontatlan egész marad. Mindkettőjüknek egyformán rendeltetése, hogy az írás, a közösségnek ez az embereket, korokat a térben, időben láncszemként összefűző alkotása az évek változásában mindenkor maradéktalanul felszínre hozza a benne rejlő értékeket. Sinkovícs István, 50 Már 1819-ben felvetette v. Altenstein porosz közoktatásügyi miniszter külön államjogi (hivatali) érdekű és külön tudományos rendeltetésű levéltárak felállításának a tervét. Ez azonban a múlt század elején még nem találhatott megértésre. Loeve, V.: i. m. 18-, 19. 1.; Pecchiai, P.r Manuale pratico per gli Archívisti (Milano, 1928.) 177., 178. L; Nabholz, H.—

Kläui, P.: i. m. 51. 1. 51 Liiv, 0.: Das Archivwesen in Estland. Arch. Zeitschr, III. 7(1931.) 243., 248. 1.; Nabholz, H.—Kläui, P.: i. m. 42., 43. 1.