Levéltári Közlemények, 18–19. (1940–1941)
Levéltári Közlemények, 18–19. (1940–1941) - ÉRTEKEZÉSEK - Sinkovics István: Irattár és levéltár / 17–42. o.
IRATTÁR ÉS LEVÉLTÁR 41 get tud adni a levéltárnak, azzal, hogy egyes, hivatali szempontból érdemes iratokat már az elintézéskor megjelöl, s így maga mozdítja elő, hogy a levéltári anyag előkészítése már jóval a levéltár előtt, az ügymenet során meginduljon« 48 Míg a levéltár és irattár között áthidalhatatlan szakadékot láttak, az iratanyagot az átvétel után teljesen új rendszerbe állították, új segédkönyveket készítettek hozzá. Attól kezdve azonban, hogy megváltozott a levéltárhatár, az aránytalanul megsokszorozódott irattömeg újrarendezése lehetetlen feladattá nőtt, és a gyakorlat ismételten bebizonyította, hogy az iratok szerves irattári rendszerükben hasznosíthatók a legjobban, a levéltárakban — néhol azonban, pl. egyes szudétanémet városokban, mivel az ügyviteli anyagot a selejtezés annyira megapasztja, hogy az irattári összefüggés fenntartása értelmét veszti, ma is teljesen átcsoportosítják a rostán keresztüljutott iratokat — nem bontották szét az irattárban alakult írattesteket. 49 A jövőben esetleg külsőben nagyobb különbséget fog mutatni a két íratőrzőhely, hogyha megvalósul a külföldön már kísérleti fokon álló új irodai, iratkezelési rend, vagy ha a levéltárakban a férőhely kímélését a selejtezésnél minden szempontból tökéletesebb eljárással, az iratsorok filmre vételével fogják biztosítani. Ha az iratok irattári élettartama rövid, esetleg az időhatár rugalmassága miatt is, ismételten előfordulhat, hogy az iratanyag túlságosan korán kerül levéltári kezelésbe, Ilyenkor a levéltárnak az iratokkal együtt a hozzájuk kapcsolódó irattári feladatokat is vállalnia kell, elsősorban a folyó ügyintézésnek a levéltári gyakorlatban szokásos mértéken jóval túlmenő kiszolgálását. Hogy a kétféle, megnövekedett munkakört elláthassa, sok helyen időben kettéosztják a levéltári anyagot és vele a levéltár szerkezetét is: történeti, illetve közigazgatási részre. E különválasztásnak — az iratanyag levéltári érdekű őrizetét, hasznosítását egyáltalán nem érintené, hanem ellenkezőleg a különféle természetű levéltári munkák teljesebb és zavartalanabb elvégzését tenné lehetővé — terve már a múlt században felvetődött, nyugaton, Franciaországban és Olaszországban 48 Lulvés, J.: Technische Betriebsarchive, Arch, Zeifschr. III. .7. (1931.) 191., 195. 1.; Müller, E.: Die neuen preußischen Kassationsbestimmungen. Arch. Zeitschr. 5. (1929.) 89. 1,; Szabó L: i. m, Lev. Közl. IX. (1931.) 175, 1. 49 Varga E.: i. m. Lev. Közl. XVI, (1938.) 14—44, 1.