Levéltári Közlemények, 18–19. (1940–1941)

Levéltári Közlemények, 18–19. (1940–1941) - ÉRTEKEZÉSEK - Sinkovics István: Irattár és levéltár / 17–42. o.

IRATTÁR ÉS LEVÉLTÁR 41 get tud adni a levéltárnak, azzal, hogy egyes, hivatali szempontból érdemes iratokat már az elintézéskor megje­löl, s így maga mozdítja elő, hogy a levéltári anyag elő­készítése már jóval a levéltár előtt, az ügymenet során meginduljon« 48 Míg a levéltár és irattár között áthidalhatatlan szaka­dékot láttak, az iratanyagot az átvétel után teljesen új rendszerbe állították, új segédkönyveket készítettek hozzá. Attól kezdve azonban, hogy megváltozott a levéltárhatár, az aránytalanul megsokszorozódott irattömeg újrarende­zése lehetetlen feladattá nőtt, és a gyakorlat ismételten bebizonyította, hogy az iratok szerves irattári rendszerük­ben hasznosíthatók a legjobban, a levéltárakban — néhol azonban, pl. egyes szudétanémet városokban, mivel az ügy­viteli anyagot a selejtezés annyira megapasztja, hogy az irattári összefüggés fenntartása értelmét veszti, ma is tel­jesen átcsoportosítják a rostán keresztüljutott iratokat — nem bontották szét az irattárban alakult írattesteket. 49 A jövőben esetleg külsőben nagyobb különbséget fog mu­tatni a két íratőrzőhely, hogyha megvalósul a külföldön már kísérleti fokon álló új irodai, iratkezelési rend, vagy ha a levéltárakban a férőhely kímélését a selejtezésnél minden szempontból tökéletesebb eljárással, az iratsorok filmre vételével fogják biztosítani. Ha az iratok irattári élettartama rövid, esetleg az idő­határ rugalmassága miatt is, ismételten előfordulhat, hogy az iratanyag túlságosan korán kerül levéltári kezelésbe, Ilyenkor a levéltárnak az iratokkal együtt a hozzájuk kapcsolódó irattári feladatokat is vállalnia kell, elsősorban a folyó ügyintézésnek a levéltári gyakorlatban szokásos mértéken jóval túlmenő kiszolgálását. Hogy a kétféle, meg­növekedett munkakört elláthassa, sok helyen időben ketté­osztják a levéltári anyagot és vele a levéltár szerkezetét is: történeti, illetve közigazgatási részre. E különválasztás­nak — az iratanyag levéltári érdekű őrizetét, hasznosítását egyáltalán nem érintené, hanem ellenkezőleg a különféle természetű levéltári munkák teljesebb és zavartalanabb elvégzését tenné lehetővé — terve már a múlt században felvetődött, nyugaton, Franciaországban és Olaszországban 48 Lulvés, J.: Technische Betriebsarchive, Arch, Zeifschr. III. .7. (1931.) 191., 195. 1.; Müller, E.: Die neuen preußischen Kassations­bestimmungen. Arch. Zeitschr. 5. (1929.) 89. 1,; Szabó L: i. m, Lev. Közl. IX. (1931.) 175, 1. 49 Varga E.: i. m. Lev. Közl. XVI, (1938.) 14—44, 1.

Next

/
Thumbnails
Contents