Levéltári Közlemények, 18–19. (1940–1941)

Levéltári Közlemények, 18–19. (1940–1941) - ÉRTEKEZÉSEK - Czobor Alfréd: A családi levéltárak a középkorban / 380–440. o.

400 CZOBOR ALFRÉD lyekben birtok jogai voltak lefektetve, magukkal vitték.

im Beledí Jakab fia Beled oklevelei szintén a németek kezébe estek 1406 körül, midőn Ausztriából betörve, Kanizsai János esztergomi érsek kismartoni várát elfoglalták és Beled lósi birtokát felprédálták.

10

" A Símonyi-család nagyszámú okleveleit (levéltárát az Országos Levéltár őrzi a múzeumi családi letétek között), melyek számára — mint említettük — a Zsigmondkorabeli zavarok alatt a nyitraí és zobori várban és egyházakban kerestek nagyobb biztonságot, ellenséges kezek e helyek fölégetése alkalmából elidegenítették. Minthogy ez veszélyeztette birtok jogaikat, 1411-ben a király újraadományozta mindama birtokaikat, amelyeket elveszett okleveleik alapján bírtak,

110 A Körtvélyesicsaládbeliek okleveleinek pusztulása már a husziták számlájára írandó, ők ugyanis azokat, hogy biztosabb helyen legyenek, Nagyszombatba adták őrizet alá. A várost azonban a husziták 1432-ben elfoglalták

111 és ez alkalommal okleveleik is odavesztek.

112 Ügy látszik azonban egyik-másiknak párját megtalálták a pozsonyi káptalanban, mert utóbb többízben is átírnak ott részükre korábbi oklevelekei

113 Rá egy évre a késmárkiak oklevelei is elpusztultak, illetve elégtek a huszita járásban, s ugyanebben az időtájban Beszterce kiváltságait is hasonló sors érte a husziták többszöri garázdálkodásai következtében.

114 A szepesi káptalan a levéltárát, melyben — mint tudjuk — családi levéltári letéteket is őriztek, s amelyeket már egyízben, a XIII, sz, vége felé IV. László kunjai tönkretettek, 1443-ban a csehek részéről fenyegető veszély elől Rozgonyi Simon tanácsára a szemben lévő várba vitette. Giskra azonban a várat nemsokára bevette és a levéltárat is hatalmába kerítette. Ezúttal azonban nem érte nagyobb baj, mert Giskra, amikor meghódolt Mátyás királynak, az összes okleveleket visszaadta a káptalannak. Annyi kár mégis esett benne, hogy egy magyar nemes, Aranyosi Csudák János időközben feltörte s 108 A. O, VI. 487. 1. 109 Sopron vm. okit. I. 620. 1. 110 Fejér: Auth. et vis prob. dipl. 94. 1. 111 Tóth Szabó Pál: A cseh-huszita mozgalmak tört. Magyarországon (Budapest, 1917.) 113. 1. 112 Károlyi okit. II, 157. 1. 113 Károlyi okit. II. 203., 207. 1. 114 Tóth-Szabó Pál í. m. 119., 367. 1. XVII. sz. oklevél.