Levéltári Közlemények, 18–19. (1940–1941)

Levéltári Közlemények, 18–19. (1940–1941) - ÉRTEKEZÉSEK - Sinkovics István: Irattár és levéltár / 17–42. o.

IRATTÁR ÉS LEVÉLTÁR 39 zés szétágazó állomásai felé. Annyira hozzátartozik a hiva­tali munkához, hogy a különféle ügyosztályoknak, a hiva­tali munkamegosztás különféle tagozataínak külön-külön irattáruk van. Eleinte mindenütt csak irattárnok (lajstro­mozó, registrator) volt, az irattári munkán kívül még külön feladatokat is el kellett látnia, a díjszabást, pecsételést stb., lassanként azonban önállósult és az ügyforgalom növe­kedésével egész hivatal fejlődött belőle. Az irattár fő ren­deltetése, hogy az iratanyag a hivatali használat számára állandóan készen álljon. Ennek megfelelően az iratokat rendezi, az irattári rendszer előírása szerint egységekbe állítja, lajstromozza, az összes iratfélékről, vagy egyesek­ről külön is, ügyviteli segédkönyveket vezet, a kinn lévő íratdarabokat nyilvántartja, sorsukat figyelemmel kíséri. Feladatköre gyakran szorosabban-lazábban összefűződik az irodáéval. Az irattár az ügyek és iratok szakadatlan váltakozásában mindig csak átmeneti hely marad, s így gondja egyedül az ügyintézés érdeksávjába eső iratévfolya­mokra terjedhet ki, az ezen kívülesőkkel, tulajdonképpeni feladatainak sérelme nélkül, alig foglalkozhat. így történt azután, hogy a múlt század folyamán pl. Franciaországban nem egy minisztérium, Magyarországon pedig a kormány­hatóságokhoz kapcsolódó számvevőségek, a hivatali hasz­nálat számára értéküket veszített irataikat — a magyar kamara számvevő hivatala az elévülési időközökhöz mért szabályszerű selejtezéssel — egyszerűen megsemmisítet­ték, 44 Az Iratanyag azonban nem a létrehozó hivatalé, hanem a közösségé, amely ilyen módon jogszerűen rendelkezhet a hivatali ügyvitelben nélkülözhető iratsorokkal. 45 Ezek ugyanis csak közvetlen időszerűségüket veszítették el, köz­vetve nem egy esetben bekapcsolódnak a folyó életbe, s 44 Az irattárnok, irattár feladataira Gross, L.: i. m, 110,, 234. 1.; Stolz, O.: i. m. Arch. Zeitschr. III. 9—10. (1934.) 120., 130., 131. 1.; Meísner, H. O.: i. m, 153. sk. l.j a m. kir. kancellária és m. kir, hely­tartótanács részére adott XVII— XVIII. sz. utasítások, O. L., magyar kancelláriai lt., Instructiones,; a magyar kamara 1772, évi, a kamarai irattár 1817. évi utasítása O. L. kamarai lt. Div. Instr. Nr. 147. illetve Gremiale, 1817, F. 1. P. 24.; Ember Gy.: í, m. 59„ 60„ 151. sk. 1.; a franciaországi iratpusztulásra Bourgín, G.: Les Archives Nationales de France, (Romé, 1935.) 59., 60. 1.; a számvevőségi selejtezésekre a 29. jegyzetben idézettek. 45 Müller, E.: Die Notwendigkeit eines preußischen Archivgeset­zes. Preußische Jahrbücher, 201. (1925.) 315—325 1.; Szabó I.: i. m. Lev. Közl. IX. (1931.) 213. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents