Levéltári Közlemények, 18–19. (1940–1941)

Levéltári Közlemények, 18–19. (1940–1941) - ÉRTEKEZÉSEK - Czobor Alfréd: A családi levéltárak a középkorban / 380–440. o.

A CSALÁDI LEVÉLTÁRAK A KÖZÉPKORBAN. A családi levéltárak jogi megítélése és szerepe tekintetében a középkor és újkor fordulója nem jelent mélyreható változást, s ezért mindaz, amit róluk a középkor viszonyában elmondunk, lényegileg a középkoron túl az ősiség eltörléséig is jellemző. Azonban az a jogi szükségszerűség és más tényezők, melyek az okleveleket és a családi levéltárakat létrehozták, valamint a régi családi levéltárak keletkezése és kifejlődése a középkorba nyúlik vissza, s így magától értetődően csak középkori világítás alatt ismerhető meg. Értekezésünk célja tehát a családi levéltárak kialakulásának és első fejlődési folyamatának, valamint szerepüknek és sorsuknak a bemutatása,"s ezáltal megismerésükhöz utat mutatni. A középkori levéltártörténetí kutatásokra bíztat a mellett, hogy a családi levéltárak középkori mibenlétével, egyes adatközléseket és általános jellegű értekezésekbe szőtt észrevételeket nem tekintve, eddig nem foglalkoztak, a középkori levéltártörténeti adatok becse is. Az a keret, amelybe mondanivalónkat foglaljuk, természetesen nincs teljesen kitöltve. Az idevonatkozó kutatásokra még bő tér nyílik a jövőben is. Tárgyunkhoz az idevágó tudományos műveken kívül túlnyomóan a kiadott oklevéltárakból, a Levéltári Közleményekben megjelent levéltártörténeti forrásközlésekből és értekezésekből, ittott kiadatlan levéltári anyagból merítettünk, teljesen azonban a forrásokat, különösen a kiadatlanokat nem aknázhattuk ki. Mikor családi levéltárakról szólunk, megjegyezzük, hogy ezekkel egy tekintet alá esnek az egyházi és világi testületek, tehát a hiteles helyi szerepet betöltő káptalanok és konventek magánlevéltárai is, mivel itt is saját birtokjogi oklevelek kaptak elhelyezést. Ezeket — fígye-