Levéltári Közlemények, 18–19. (1940–1941)

Levéltári Közlemények, 18–19. (1940–1941) - ÉRTEKEZÉSEK - Czobor Alfréd: A családi levéltárak a középkorban / 380–440. o.

CSALÁDI LEVÉLTÁRAK A KÖZÉPKORBAN 381 lemmel Herzog Józsefnek a levéltár fogalmára vonatkozó legtalálóbb meghatározására

1 — az illető hatóságoknak nem közjogi, illetve hiteles helyi működéséből, hanem magángazdasági tevékenységükből keletkezetteknek kell tekintenünk. Az ily iratok az illető káptalanokban és konventekben már eredetileg is külön voltak és vannak ma is választva a hiteles helyi levéltári anyagtól, A középkorban — és általában az ősiség fennállása idején — a családi levéltárakat más szemmel kell néznünk, mint ma. Ellentétben mai, történeti forrásként való értékelésükkel, akkor jelentőségük jogi volt. Alap nélkül építenénk tehát, ha ennek a ténynek figyelmen kívül hagyásával fognánk történeti ismertetésükhöz, s elöljáróban nem mutatnánk rá, csak a középkorban maradva, az oklevelek gyakorlati szerepére. Ez a szerep az oklevelek jogbiztosító erejéből adódott, s ez az erő volt egyedüli alapja értékelésüknek. Megtámadott bírtok jogok megvédése, a régi bírtokhatároknak épségben tartása, a jogtalanul elidegenített jószágok visszaszerzése, a nemzetség valamely ágának kihalása esetén ennek birtokaihoz az ősi nemzetségi örökösödési renden alapuló jogosultságnak a közös származás, illetve a legközelebbi vérségi kapcsolat kimutatásával való bizonyítása és általában a különféle birtokjogi ügyletek lebonyolítása az oklevelekre támaszkodott. A bíróságok előtt az oklevelek perdöntő bizonyítékok, Jogi érvényük és bizonyító erejük természetesen külső kiállításuk tekintetében is bizonyos követelményekhez volt kötve,' Birtokjogi súlyuknak egyik példáját szemlélteti az az eset, amikor választott bírák csak azért ítélték oda az egyik félnek a vitás területeket, mert ezekre vonatkozólag okleveleket tudott felmutatni, holott a másik félnek, aki ilyenekkel véletlenül nem rendelkezett, talán több jussa volt azokhoz.' Mennyire hozzáforrt a jog, közelebbről a birtokjog. fogalma az ezt biztosító oklevelekhez, megmutatkozik azokból a kitételekből, melyek a kettőt egynek veszik, a „iura" alatt magukat az okleveleket is értvén. Albert király a 1 Magyar levéltári terminológia. Lev. Közi. X, 2, 1. 2 Szentpétery Imre: Magyar Oklevéltan 6-, 248. és köv. 11. — Az oklevelek jogbiztosító fontosságáról u. o, 1. 1. és még számos helyen. 3 Anjoukon Okmánytár (ezentúl A. 0.) VII. 374. 1,