Levéltári Közlemények, 18–19. (1940–1941)

Levéltári Közlemények, 18–19. (1940–1941) - ÉRTEKEZÉSEK - Sinkovics István: Irattár és levéltár / 17–42. o.

36 SINKOVICS ISTVÁN itt is nem egyszer előfordult, hogy a gyakorlat nem igazodott a meghúzott határvonalhoz: későbben vagy korábban kerül az iratanyag levéltári kezelés alá. A XVIII. század vége előtt nem váltak ketté — ahol pedig ez megtörtént, mint pl. a magyar kamara életében már a század közepén, ott a levéltár nem folytatása az irattárnak, hanem jogbiztosító oklevelek mereven elkülönülő gyűjteménye — az iratok őrzésével és használhatóvá tételével foglalkozó hivatalok. Az időhatár bevezetése óta a kormányhatóságok az elintézéstől mért 10. évet ítélték a legalkalmasabb időpontnak arra, hogy az íratok az irattári kezelésből a levéltáréba menjenek át. A helytartótanács ügyvitelében pl, az irodához kapcsolódó felső irattár 10 év múlva adta át a folyamatban lévő ügyek intézéséhez már nem használható íratsorait a levéltár szerepét betöltő régi irattárnak.

40 A magyar kamara ugyancsak visszatérő évtizednyi időszakokban tervezi az iratévfolyamok levéltárba szállítását „minthogy az írattárhívatalban mindig tíz évre visszamenő előiratok jelenléte szükséges". A valóságban azonban nem tudta az íratok átmenetét rendszeressé tenni. 1848-ban a kamara egész irattermése levéltáréretté lett, egyelőre az 1830. évet tekintették a határvonalnak, majd a jogutódhatóságok a különféle ügyosztályok iratait a rendi világ fordulójáig fokozatosan megselejtezve, átadták a levéltárnak.

41 A főbb állami hatóságok által termelt iratanyag levéltári határvonalát 1922-ben törvényes rendelkezés (XIX, t.-c. 9. §.) pontosan megjelölte: a magánjogi elévülés általános időpontját, a 32, évet elérő-átlépő íratok folyamatosan az Országos Levéltár kezelésébe kerülnek. Ezt a határt azonban részint az Országos Levéltár, részint az irattárak a hely hiánya miatt ugyanúgy nem tudják megvalósítani, mint ahogyan a külföldi országok gyakorlata is elmarad az előírások elgondolásai mögött. Csak a megszűnt minisztériumok anyaga került végleges levéltári védelembe, a többiek vagy a 32 éves határidőn jóval messzebb őrzik irataikat, vagy van olyan, amely helyszűke miatt kénytelen volt 32 évnél fiatalabb iratokat kivonni az irattári kezelésből és átadni a levéltárnak. A törvényhatóságok iratanyagát — Magyarországon még nem valósultak meg az irattermelő hatóságtól elkülönített, több irattár iratait 40 Ember Gy.: i. m. 160. 1. 41 Herzog, J.: i. m. Lev. Közi. VI. (1928.) 40. 1„ VII. (1929.) 168. U Sinkovics I.: í. m. Lev. Közi. XVII. (1939.) 89,, 93—97. 1.