Levéltári Közlemények, 18–19. (1940–1941)

Levéltári Közlemények, 18–19. (1940–1941) - ÉRTEKEZÉSEK - Pálffy Ilona: Városi levéltáraink kezdetei / 351–379. o.

356 PÁLFFY ILONA lek, akár hiteleshelyí bevallások formájában. Egyik város vétel útján gyarapítja birtokait, másik hosszantartó pereskedést folytat határaiért. Előbb vagy utóbb azonban elsimulnak a birtokjogi viták s birtokai zavartalan élvezetében, elismertetett határai között már nyugodtan élhetne a város népe, de közben fejlődésében már újabb célok tűnnek fel, s ezeknek érvényesítéséért kell küzdenie. A fejlődés természetesen nem várja meg egy-egy folyamat lezáródását, hanem egyiket a másikba kapcsolva bonyolítja a város életét a városi jog kiteljesülése felé. A község még egyre újabb birtokadományokat kap, de időközben vásártartási jogot, vámmentességet is. Miközben határaínak zavartalan birtoklásáért küzd a szomszédos nemesekkel vagy a megye ispánjaival, másfajta kiváltságainak érvényesíthetéséért újabb harcokba sodródik, s míg ezek újabb meg újabb megerősítését kéri és kapja, azalatt már ismét újabb kiváltságokban részesül: vámszedési engedélyben, a kegyúri jog ráruházásával szabad plébános választásban, a városi bíráskodás kiterjesztésében, különleges privilégiumokban, E privilégiumok a városi életformák fejlődését tükrözik s a fejlődés menete helyenként különböző. Az egyik város apránként nyeri el azt, amit a másik egyszerre, egy kiváltságlevélben kap. A kiváltságok sorrendje is más és más, Esetleg előbb kap pl. vámszedési jogot, mint vámmentességet.

10 A későbbi kiváltságmegerősítések többnyire felölelik a város már addig élvezett öszszes kiváltságait, nemcsak a szokásos formulával, hanem azok taxatív felsorolásával, esetleg a korábbi kiváltságlevelek átírásával. Időközben pedig kialakul a város önkormányzata is. A városi polgárok vezetője a bíró és a tanács; ez intézi a városnak és polgáraínak minden ügyét, szabadon ítél peres ügyeikben, sőt az ereje teljére jutott város a környék igazságszolgáltatását is hathatósan befolyásolja. Közben saját belső rendje mindjobban differenciálódik és ebben a finoman osztott életben az írásos módszerek szerepe egyre jelentékenyebbé válik; a városi tanács közhatósággá emelkedvén, tekintélye teljesen kiszorítja a más hatóságok (hiteles helyek, megyei ispánok, közjegyzők) előtt tett bevallások szokását s a kíteljesült 10 Sopront pl. csak 1277-ben emelik ki a soproni ispán fennhatósága alól, vámmentességi jogot csak 1281-ben kap, de vámszedési engedélyt, illetve vámjövedelmet már 1269-ben. Házi i. m. I, r„ I. k., 16., 19. (a győri káptalan 1386, évi átírásában) és 8, szám.