Levéltári Közlemények, 18–19. (1940–1941)

Levéltári Közlemények, 18–19. (1940–1941) - ÉRTEKEZÉSEK - Pálffy Ilona: Városi levéltáraink kezdetei / 351–379. o.

354 PÁLFFY ILONA zeddel ezelőtt azonban csaknem általános volt az a törekvés, hogy a középkori anyagot — sőt olykor az újabbkorít is — szigorú időrendbe vonják. E szerint történt az anyag közlése is

6 és így a kiadványok évsoros rendjében az egyes darabok régi helyére, elhelyezésük eredeti rendjére csak tartalmukból következtethetünk. Bizonyosra . vehetjük ugyanis, hogy a középkor folyamán kialakult városi levéltárainkban általános volt az a csoportbeosztásos rend, amelyet a néhány lennmaradt jegyzék világosan mutat. Ez a régi levéltári rend külön-külön csoportba sorozta a kiváltságleveleket, illetve külön csoportokba a város különböző kiváltságaival kapcsolatos okleveleket és birtokok szerint ismét külön a bírtokadományleveleket, a határjáró s egyéb okleveleket: a birtokjogi iratokat. Az utóbbiak a várossá alakuló község elsődleges életlehetőségeit biztosították, a földdel kapcsolatos életük zavartalan szabadságát, míg az előbbiekben a királyi kegyelem (vagy a földesúr jóakarata) várossá fejlődésüket támogatta. Ezek is, azok is anyagi és jogi előnyöket juttattak és jelentettek az illető városnak, megőrzésük tehát a város létérdeke volt. Jogbiztosító jellegük ütközik ki ez oklevelek újabb és újabb megerősítéseiből, napjainkig tartott fennmaradásuk pedig önmagában is gondos őrzésükre vall. Az élő jog és a városi érdek valóban megkövetelte az oklevelek megőrzését. Tisztán látszik ez pl. a szepesi káptalan 1542, április 18-án kelt okleveléből, amely szerint az iglói bíró és esküdtek okmányaik felmutatásával kívánták igazolni, hogy régi királyoktól nyert kiváltságaik alapján joguk van minden szombaton heti vásárt tartani.

7 A gondatlanság, az oklevelek elkallódása viszont bonyodalmakra vezetett. Ezt mutatja II. Ulászló 1508. június 24-én kelt kiváltságlevele utalásaiból, mint amilyen pl. Szűcs István: Szabad királyi Debrecen város történelme, I—

III. kötet, {Debrecen, 1871.) v. ö. Herpay í. m. 5—6., 9—10. 1. 6 Többek között ld. vitéz Házi Jenő: Sopron sz. kir. város története, I. rész I—

VII. kötet és II. rész I—

V. kötet (Sopron, 1921—1938), — Iványi Béla: Bártfa sz. kir. város levéltára, I, kötet (1319—1501.) (Budapest, 1910.). — Iványi Béla: Eperjes sz. kir. város levéltára 1245—1526. (Szeged, 1931.) (Acta litterarum a,c scientiarum reg. universitatis Hung. Francisco-Josephinae, Sectio: Juridica-Politica, Tom. II.) — Illéssy János: Igló kir. korona- és bányaváros levéltára, (Budapest, 1899.). — Debrecen város levéltára viszont a legújabb rendezés után is a századokon át kialakult régi rend megtartását mutatja, ld. Csobán i, m. 204—239. 1. 7 Illéssy i. m. 129, szám.