Levéltári Közlemények, 18–19. (1940–1941)

Levéltári Közlemények, 18–19. (1940–1941) - ÉRTEKEZÉSEK - Kapossy János: Magyar művészeti akadémia terve a XVIII. században / 339–350. o.

MAGYAR MŰVÉSZETI AKADÉMIA TERVE 341 Az így újjáalakult császári akadémia működésének első korszakára van Schuppen vezető egyénisége nyomja bélyegét; mellette csak másodrangú szerep jut az egyes osztályok nem is jelentékeny oktatóinak. Nem is meglepő ezért, hogy a mester halálával az intézmény újabb válságba kerül. Egyidejűleg a protektor személyében is változás áll be. Az 1750-ben kinevezett új protektor, gróf Adam Philipp Losy von Losymthal „Generalbaudirektor" 175Í. szeptember 28-án új statútumot ad ki az akadémia számára. Ennek értelmében az akadémia testülete a protektor és titkár mellett az akadémia tanácsából, tiszteleti tagokból, rendes tagokból és a növendékekből áll; legfőbb módosítás a megelőzőkhöz képest pedig, az, hogy az intézet élén álló rektor, valamint az oktató személyzet, az építészeti, szobrászati, festészeti osztály tanárai és az elemi rajzoktatás instruktora háromévenként a rendes tagok sorából választandók.

3 Az akadémia első rektorául Daniel Grant szemeli ki. Dániel Gran személyében a protektor választása kétségkívül a legalkalmasabbra esett A bécsi freskó-dekoratőr iskola első generációjának e vezető egyénisége mindenképpen arra termett, hogy az akadémia irányító szelleme legyen. Művészete első és legtisztább kiteljesülése annak, amit a barokk festészet európai fejlődésében sajátosan bécsinek érzünk, akárcsak Johann Bernhard Fischer von Erlachét vagy Johann Lukas Híldebrandtét az építészetben, avagy Georg Rafael Donneret a szobrászatban: latin szellemnek és germán alkatnak, olasz, francia hatásoknak és helyi hagyományoknak egy alkotó lélek tüzében fogant új szintézise. Erőteljes, velencei és nápolyi iskolázottságon nevelődött, olaszos formai kultúra, klasszicista alapérzés, antik mitológiai allegorizálás és szövevényes szimbolizáló hajlam, gazdagon csapongó, barokk fantázia és áradó látomásszerűség, amelynek bizonyos, eredetében eddig meg nem világított

4 franciás grácia és világos mértéktartás szab határokat. E művészi tulajdonságait még széleskörű elméleti érdeklődés egészíti ki. A mester kitér a megbízatás elől. 1751. április 10-én az akadémia titkárához intézett levelében ugyan — a kor 3 V. ö.: Carl v. Lützow: iá. m. 29. s k. 1. 4 Utal rá Pigler Andor is: XVIII. századi osztrák festők rajzai a Szépművészeti Múzeumban. — Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei IV. kötet Budapest 1927. 178. 1.