Levéltári Közlemények, 18–19. (1940–1941)

Levéltári Közlemények, 18–19. (1940–1941) - ÉRTEKEZÉSEK - Kapossy János: Magyar művészeti akadémia terve a XVIII. században / 339–350. o.

340 KAPOSSY JÁNOS vérbátyja, Paul von Strudel segítségével, míg a mérnöki tudományok tanításában a legifjabb testvér, Dominik von Strudel közreműködése is feltételezhető.

2 A nagy látogatottságnak örvendő akadémia, amely a későbbitől elgondolásában, igazodásában és kezdetleges szervezetében egyaránt különbözött, 1714-ig állt fenn, Peter von Strudel haláláig. Még nem a jelentősebb művészek megszervezett testülete volt, amely tagjaínak az „akademischer Maler" és „akademischer Bildhauer" büszkén viselt s az udvari világ hierarchiájában is megbecsült címével fényt és díszt, társadalmi és anyagi előnyöket nyújthatott a céhekbe tömörült polgári mesterekkel szemben, hanem elsősorban és kizárólag a művészet gyakorlati oktatását szolgálta, mégpedig a kor általános bécsi művészeti irányának megfelelően, erőteljes olaszos igazodással. Strudel halálával az akadémia működése megszűnik, ami világosan a mellett szól, hogy az intézmény — ezen első formájában -—• szorosan egybeforrt a vezető mester személyével, elgondolásaival és működésével. Az egy évtizedes szünetelés után 1726-ban alakult új akadémia szervezése szélesebb alapokon s merőben más nyomon indul. Mintaképe az akkor már európai hírű párisi „Academie ^ Royale de Peinture et de Sculpture", szervezeti szabályzata Charles Le Brun 1648-i statútumainak gondolatrólgondolatra haladó átvétele. Gróf Gundaker von Althan legfőbb védnöksége alatt az udvar legmagasabb védelmébe veszi a császárváros jelentősebb művészeit, mentesítvén őket mindennemű polgári és céh taksa alól, évről-évre nagy ünnepségekkel kiosztott díjakat tűz ki s Jacob van Schuppen igazgatása alat végzi a művészeti oktatást kezdetben négy, később hat tagozatban, A legfőbb művészi irányítás az igazgató kezében van; külön tanárok látják el az építészet, anatómia és rézmetszés tanítását s instruktorok az elemi rajzoktatást. A további fejlődés során az oktatás felöleli az építészeti tagozatban a katonai és polgári építészet (Militär- und Civil-Baukunst") minden ágát s az ornamentálís rajzot, a festészeti külön történelmi- és táj képfestői alosztályokra oszlik, a szobrászat mellett hely jut az éremvésés művészetének is. 2 V. ö,: Anton Weinkopf: Beschreibung der Kaiserl. KönigL Akademie der bildenden Künste. Wien, 1783., 7. s. kk. 11. — továbbá: Carl von Lützow: Geschichte der Kais. Kön. Akademie der bildenden Künste. Wien, 1877. 1. s kk. 11, —