Levéltári Közlemények, 18–19. (1940–1941)

Levéltári Közlemények, 18–19. (1940–1941) - ÉRTEKEZÉSEK - Kapossy János: Magyar művészeti akadémia terve a XVIII. században / 339–350. o.

MAGYAR MŰVÉSZETI AKADÉMIA TERVE A XVIIL SZÁZADBAN. 1726. április 20-án alapítja meg VI. Károly a francia mintára újjászervezett bécsi képzőművészeti akadémiát az antwerpeni származású

1 „K. K. Kammermaler", Largilliére egykori tanítványa, Jacob van Schuppen igazgatása alatt. Nem ez az első kísérlet a császárváros felszabadulása titán a művészeti élet akadémikus megszervezésére s a művészeti nevelés magasabbrendű, központi irányítására. Még az 1690-es évek elejére nyúlik vísza az első kezdeményezés, majd követi I. Lipót uralkodásának utolsó éveiben az oktatás céljaira — jellegzetesen akadémikus elgondolásban — kiválóbb antik remekművek gipszmásolataínak beszerzése, mígnem I. József rendeletére 1705-ben Peter von Strudel „Hoff- und Camer Mahler" 1692 óta fennálló s az udvar kegyeit eddig is élvező magánakadémiája gróf Ludwig Philipp Síntzendorff kancellár legfőbb védnöksége alatt császári akadémiává alakul át, továbbra is Peter von Strudel művészi irányításával. Bár az egyetemes érdeklődésű, elméletileg is képzett, festészettel, szobrászattal, díszítő művészetekkel és mérnöki tudományokkal egyaránt foglalkozó mester eredeti elgondolása „Mallerey-, Bildhawer-, Fortification-, Prospectiv- und ArchitecturKunst" műveléséről szól, az intézmény — úgy látszik — egyelőre két osztállyal kezdi meg működését, festészetível és szobrászatival s a gyér adatokból nem tűnik ki világosan, minő keretek közt folyt az építészet és gyakorlatibb ismeretek tanítása. Az oktatást jórészt maga az igazgató, Peter von Strudel látta el, a szobrászati osztályban valószínűleg test1 Atyja, Pierre Louis van Schuppen, rézmetsző, Antwerpenből 1655-ben Parisba került s maga a mester már Parisban — némelyek szerint Fontainebleauban — született 1670-ben. V. ö. Thieme— Becker: Allgemeines Lexikon der bildenden Künstler, XXX. köt. Leipzig, 1936., 342. 1. 22*