Levéltári Közlemények, 18–19. (1940–1941)

Levéltári Közlemények, 18–19. (1940–1941) - ÉRTEKEZÉSEK - Sinkovics István: Irattár és levéltár / 17–42. o.

IRATTÁR ÉS LEVÉLTÁR 33 meg, ameddig az iratanyagot a levéltár őrzi-kezeli. Itt is jóformán századokra nőnek az ingadozások, 1912-től le egészen 1793-ig, 1772-ig. A határ időpontját rendszerint a napóleoni háborúk területi eltolódásai, alkotmánymódosító törvények, belső kormányzati szabályzatok, esetleg egészen külsődleges tényezők (új tisztviselő, helykérdés stb.) rögzítik. De még a határév sem jelent éles elválasztó vonalat az iratanyagban. így pl. Ambergben 1870 körül van a határ, de a XVIII. századig visszamenőleg találhatók iratok az irattárban. Oldenburgban egyes íratféléket 1910-ig átvett a levéltár, más íratcsoport XVII. századi darabjainak viszont az irattár az őrzőhelye. A nagy távolságoknak a levéltári anyag és a folyó ügymenet között az az eredménye, hogy a legtöbb helyen két irattár van, — mint Breslau jelenti — a levéltár és a futó irattár között van az elhelyezett íratok irattára, az iroda felügyelete alatt. Az időtartamot, amelynek eltelte után a folyó közigazgatás levéltári kezelésbe adja az iratanyagot, mindössze három város jelöli meg: Freiburg (30 év), Kiel (15 év), Weimar (az elintézés után, ill. 3 hónap elteltével). A változatos sort azok a városok egészítik ki, amelyekben még nem vált ki a levéltár az irattárból, vagy ahogyan a két őrzőhely viszonyát Drezda fejezi ki: lehetőség szerint minden anyag a levéltárban van.

38 A német városok jelentései óta közel egy emberöltő telt el, és a világháború éles időszakadékot húzott az iratanyagba, olyant, amely egyszerre levéltárra éretté tette az addig termelt iratsorok legtöbbjét. A levéltárhatár kérdésében azonban lényeges változás az elmúlt idő alatt sem történt. 1936-ban a Comité International des Sciences Hístoríques a nemzetközi történeti kutatások előmozdítására összefoglaló képet akart szerezni az európai és tengerentúli országok levéltárairól, az iratanyag használatának lehetőségeiről és határairól. A levéltári bízottság által szerkesztett körkérdések a levéltárak szervezetével foglalkozva, természetesen tisztázni akarták — ez a történetírás szempontjából is alapkérdés, mert hiszen irattárak, lényegüknek megfelelően, nem nyílhatnak meg tudományos kutatás számára — az irattermelő hatóságok és az iratőrző 38 A kérdőpontokat és a városok feleleteit ismerteti Müller, G. H.: Die deutschen Stadtarchive. Korrespondenzblatt des Gesamtvereins der deutschen Geschichts- und Altertumsvereine 1923. 5—16, hasáb. Levéltári Közlemények 3