Levéltári Közlemények, 18–19. (1940–1941)

Levéltári Közlemények, 18–19. (1940–1941) - ÉRTEKEZÉSEK - Váczy Péter: A Vazul-hagyomány középkori kútfőinkben. Forráskritikai tanulmány / 304–338. o.

A VAZUL-HAGYOMÁNY 333 thoro oriundos, et pro tali thoro ortos esse, et ob hanc missitalía illos de Tatun no- coniunctionem illos de Tatun bilitatem invenisse. Frivolum nobilitatem accepisse. Falsum pro certo est et pessime enar- pro certo est et pessime enar­ratum. Absque hoc namque ratum. Absque hoc namque nobiles sunt et de Scitia sunt nobiles, quia istí filíí oríundi, quia ísti sunt fílíi sunt Calvi Ladizlai, qui Zarladislai. 81 uxorem de Ruthenía dicitur accepisse, ex qua trés isti fratres generantur. 82 Minthogy Kézaí ugyanúgy ír, mint a XIV. századi feldol­gozó, ebből világosan következik, hogy ez a passus a XIII. századi krónikaszerkezetben is benn volt. Legendaírónk tehát nem használhatta se a Budai krónika valamelyik va­riánsát, se a XI IL századi krónikaszerkezetet, mert abban az esetben, ha használta volna, nem Vazul, hanem Szár László fiairól írna. ő olyan változatban jutott az ősforrás­hoz, mint a Váradi és a Zágrábi krónikák, vagy Joannes de Utino. * Az Altaichi Évkönyvek eldöntötték a kérdést, hogy a három herceg kitől származott. Az élő magyar hagyomány, melyet az Évkönyvek szerkesztője feldolgozott, még Vazul fiainak ismerte őket. A Gellért-legenda Vazul-adatát vizs­gálva, arra az eredményre jutottunk, hogy a legendaíró és a későbbi krónikák közös ősforrása, a Gesta Ungaro­rum is ezt vallotta még. Tehát az élő hagyomány a Gesta írója révén már a XI, században bekerült az irodalmi tu­datba. Hóman itt is jól látott: a Vazul-genealógia á Gesta Ungarorum ősi állományához tartozott, Mikor változott meg ez a régi irodalmi hagyomány? Hogyan s vájjon miért lépett fel a másik, az újabb válto­zat Szár László fiairól? Hóman erre is feleletet próbált adni. Szerinte az új verzió a XII. századvégi magyar udvar körében alakult ki s mint új felfogás jutott Anonymus Gestájába, majd a többi krónikába. „III. Béla jegyzője volt az első, ki ezzel az udvari körökben ekkor már elter­jedt, mégkorrigált genealógiával helyettesítette a régi hi­teles nemzedékr endet." Az idegen uralkodóházakkal rokon magyar királyok szegyeitek pogány ősanyjukat, az egy­szerű Tatun-nembeli leányt, s ezért azt kezdték hangoz­81 c. 55., ed. Szenfpétery: Scriptores I. 178. 1. 82 c. 87., ed. Szentpéíery: Scriptores I, 344. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents