Levéltári Közlemények, 18–19. (1940–1941)

Levéltári Közlemények, 18–19. (1940–1941) - ÉRTEKEZÉSEK - Sinkovics István: Irattár és levéltár / 17–42. o.

32 SINKOVICS ISTVÁN is betöltötte,

36 A bécsi Staatsarchiv gyakorlatában a XVIII, századtól egészen 1918-ig nem volt pontosan tisztázva, hogy mikor lépheti vagy lépi át az ügyviteli anyag a levéltár határát. Megszűnt hatóságok irattára esetében ez nem is okozott, gondot: az iratanyag egészében levéltárrá változott. De nincsen rendszere a Staatsarchivnak a levéltár és az élő irattárak érintkezésében sem. Hiába igyekeznek időnként rendezni a kérdést. Iratanyag átadása csak olyankor történik, amikor az irattárak nem tudják elhelyezni az új irattermést. így az iratok beérkezése egészen szabálytalan, a külügyiminisztérium pl. 5—9—10—19—24 éves időközökben adta át régi darabjait,

37 Még a nagyvonásokban egyforma hatóságok gyakorlata is igen nagy különbségeket mutat. Néhány hónappal a világháború megindulása után 1914—15. fordulóján közel 200 német városhoz intéztek kérdőíveket, 8 pontban felsorolt kérdések vezérfonala alapján felvilágosítást kérve a városi levéltárak rendszeréről, gyakorlatáról, alapvonásairól. A szétküldött ív — az volt a főcél, hogy a múltban egyéni utakat járó és elszigetelt városi levéltárak tudjanak egymásról és esetleg mintát vagy szempontot találjanak egyik-másik testvértársuk gyakorlatában — első kérdése éppen azt kereste: mi az elválasztó időpont a levéltár és a tanács folyó irattára között? A megkérdezettek 70%-a — aránylag magas szám a háborús viszonyok között — adott feleletet; fényes múlt folytatását jelentő nagyvárosok levéltárai és kisebbek, ahol még nem is vált ketté az iratanyag, egyformán feltárták egyéni arcukat. A rövid beszámolók egész terjedelmében megvilágítják, hogy lényegében közel egyforma helyzetben is mennyire eltérnek a megoldások, A városok egyik csoportja szerint nincsen biztos, pontosan kifejezhető határvonal: az íratok akkor kerülnek át a levéltárba, ha a folyó ügyintézésnek közvetlenül nincsen szüksége reájuk, ha már nélkülözhetők, nem tartoznak még folyamatban lévő ügyekhez, ha az irattár az átadást elérkezettnek találja; az időpont változik azonkívül ügyosztályok, esetleg iratfélék szerint. Braunschweig pedig egyenesen elvi alapra vitte a feleletet: ,,a határ sem megállapítva nincsen, sem meg nem állapítható, túlságosan mechanikus volna". A másik csoport a határévet jelöli 36 Meisncr, H. 0.: i. m. 167., 168. 1. 37 Gesamtinventar des Wiener Haus-, Hof- und Staatsarchivs. L 51.* I.