Levéltári Közlemények, 18–19. (1940–1941)

Levéltári Közlemények, 18–19. (1940–1941) - ÉRTEKEZÉSEK - Wellmann Imre: Rendi állás és hivatali rang a XVIII. század-eleji kormányhatóságokban / 250–303. o.

RENDI ÁLLÁS ÉS HIVATALI RANG 293 tehát ebben egyenlők. De van más szempont is, s e szerint mágnás a mágnástól tisztségben, állapotban, rangban különbözik; a diétákon s egyéb gyűléseken a sorrendet ez szabja meg, mint azt a törvény és a szokás tanúsítja. Ezen az alapon rangjánál fogva Zichyt, az első szempont szerint Meskót illeti az elsőbbségi de ha ilyenformán az előkelő származású vagy magasrangú főnemesek mögéje kerülnek más sorsúaknak (célzás Meskó nemrég szerzett báróságára), nem kívánnak majd a helytartótanácsban szolgálni, elidegenednek tőle, s otthon kallódik el tehetségük, nagy kárára a köznek és a régi, fényes családoknak. Egyebet a helytartótanács nem tud mondani, annál kevésbbé, mert a király sem döntötte el a kérdést az első felterjesztés alapján s ezzel a tanácsosokban annál nagyobb kétséget támasztott a korábbi resolutiók helyes értelme felől. Ez utóbbi kitételt a kancellária bölcsen kihagyta a felségelőterjesztésből, de maga is szükségesnek látta hosszasan foglalkozni a dologgal. Tanácsának egyik tagja úgy vélekedett ugyanis, hogy amikor a király az ország, báróit a titkos tanácsosok elébe tette, az 1687:10. tc.-et irányadónak mondta ki a helytartótanácsra nézve; s ha a statust oly nagyon szélesen értelmezzük, Csáky bíborosnak, sőt még Szörény címzetes püspöknek is — régebben kínevezett tanácsosok lévén — meg kellene előzniük az új prímást, már pedig Szörény még Zichyvel szemben sem vetette fel az elsőbbség kérdését, nemhogy más főpapok előtt szavazna, A kancellária többi négy tanácsosa elismerte ugyan, hogy a főpapokon belül fokozati különbség van prímás, érsek, megyés és címzetes püspök között, de a grófok és a bárók ilyen megkülönböztetésére nem látott hasonló törvényes alapot. Ellenkezőleg — mondták — a legutóbbi országgyűlésen br, Révay Péter megelőzte valamennyi grófi rangú főispán-társát, mivel kinevezése korábbi keletű volt; különben az 1687:10, te. nem a helytartótanácsosokra vonatkozólag állapít meg sorrendet, mint ahogy itt a főíspánságot nem is vették soha figyelembe. Batthyány esete sem lehet precedens, mert csak a kancelláriára vonatkozik; egyébként is minden udvari dicasteriumban egyedül a Senium szabja meg a grófok és bárók közös rangsorát, Ha máskép lenne, a bárók idegenednének el a hivatali szolgálattól, hiszen mindig engedniük kellene a fiatalabb grófoknak, holott a bárói diplomák szövege szerint is a régi és igazi mágnások sorába kerültek. Kár lenne tehát kettejük között, vagy a régi és új főnemesek közt akkora különb-