Levéltári Közlemények, 18–19. (1940–1941)

Levéltári Közlemények, 18–19. (1940–1941) - ÉRTEKEZÉSEK - Wellmann Imre: Rendi állás és hivatali rang a XVIII. század-eleji kormányhatóságokban / 250–303. o.

292 WELLMANN IMRE is a Senium elve az irányadó, A dilemmát végül is a követ­kezőkép hidalta át: a király a kancellária átszervezésekor magának fenntartott jog alapján létesített új tanácsosi állásra s nem megüresedett helyre nevezte ki Batthyányt; teljesen tőle függ tehát, hogy a Senium, vagy a Lipót-féle rendezésben gyökerező gyakorlat szerint jelöli-e ki a sor­rendet. Az uralkodó némi habozás után Batthyány javára döntött, egyébként érvényben tartva atyja rendelkezését, mely a kancelláriát a többi udvari hatósággal egyenlővé tette. 90 A következő években a Senium rendszere tovább foly­tatta térhódítását az újonnan felállított dicasteriumokban, de Batthyány sikere nyolc évvel később is arra biztatta gr. Zichy Károlyt, hogy helytartótanácsossá történt kinevezte­tésekor magának követelje az elsőbbséget br. Meskó Ádámmal, e dicasterium kezdettől fogva szolgáló, egyedüli báró-tanácsosával szemben. Mindkét fél az említett ren­delkezésből indult ki, hogy új kinevezés esetén a helytartó­tanácson belül is a senium az irányadó egyenlő státusúak között. Zichy nem is vitatta, hogy gróf és báró egy rendbe tartoznak; de szerinte egy statuson .belül vannak fokoza­tok, s mint ahogy a főpapok közt az apát vagy a prépost nem előzhet meg felszentelt vagy címzetes püspököt, úgy arra sincs példa, hogy báró gróf elé kerüljön, mint azt a kan­cellária hivatali múltjából számos példa bizonyítja. Egyéb­ként is — hangoztatta — ő főispán, már pedig e méltóság viselői az országgyűlésen s egyebütt az 1687:10. te, értel­mében megelőzik az ilyen közhivatalt nem viselő mágnáso­kat. Meskó viszont arra hivatkozott, hogy a helytartótaná­csosí kar a törvény (1723:97. te) szerint csak három sta­tusból: a főpapokéból, a főnemesekéből (melybe ő is tar­tozik) és a nemesekéből áll, s ezeken belül (az ország­bárók s a titkos tanácsosok különállását leszámítva) leg­felsőbb rendelkezés értelmében nem más rang vagy tiszt­ség, hanem egyedül a senium adja a sorrendet, te­kintet nélkül az 1687:10, tc-re; ezért nem került pél­dául gr, Nádasdy Tamás sem gr. Erdődy György elé. A helytartótanács először nem nyilvánított véleményt, de aztán a kancellária felszólítására előadta, hogy a probléma megoldása annak eldöntésétől függ, vájjon a két fél egyenlő-e status tekintetében. Általános szempontból her­ceg, gróf és báró egyformán a mágnások rendjébe tartozik, Őrig. reí. 1718: 4.

Next

/
Thumbnails
Contents