Levéltári Közlemények, 18–19. (1940–1941)
Levéltári Közlemények, 18–19. (1940–1941) - ÉRTEKEZÉSEK - Wellmann Imre: Rendi állás és hivatali rang a XVIII. század-eleji kormányhatóságokban / 250–303. o.
292 WELLMANN IMRE is a Senium elve az irányadó, A dilemmát végül is a következőkép hidalta át: a király a kancellária átszervezésekor magának fenntartott jog alapján létesített új tanácsosi állásra s nem megüresedett helyre nevezte ki Batthyányt; teljesen tőle függ tehát, hogy a Senium, vagy a Lipót-féle rendezésben gyökerező gyakorlat szerint jelöli-e ki a sorrendet. Az uralkodó némi habozás után Batthyány javára döntött, egyébként érvényben tartva atyja rendelkezését, mely a kancelláriát a többi udvari hatósággal egyenlővé tette. 90 A következő években a Senium rendszere tovább folytatta térhódítását az újonnan felállított dicasteriumokban, de Batthyány sikere nyolc évvel később is arra biztatta gr. Zichy Károlyt, hogy helytartótanácsossá történt kineveztetésekor magának követelje az elsőbbséget br. Meskó Ádámmal, e dicasterium kezdettől fogva szolgáló, egyedüli báró-tanácsosával szemben. Mindkét fél az említett rendelkezésből indult ki, hogy új kinevezés esetén a helytartótanácson belül is a senium az irányadó egyenlő státusúak között. Zichy nem is vitatta, hogy gróf és báró egy rendbe tartoznak; de szerinte egy statuson .belül vannak fokozatok, s mint ahogy a főpapok közt az apát vagy a prépost nem előzhet meg felszentelt vagy címzetes püspököt, úgy arra sincs példa, hogy báró gróf elé kerüljön, mint azt a kancellária hivatali múltjából számos példa bizonyítja. Egyébként is — hangoztatta — ő főispán, már pedig e méltóság viselői az országgyűlésen s egyebütt az 1687:10. te, értelmében megelőzik az ilyen közhivatalt nem viselő mágnásokat. Meskó viszont arra hivatkozott, hogy a helytartótanácsosí kar a törvény (1723:97. te) szerint csak három statusból: a főpapokéból, a főnemesekéből (melybe ő is tartozik) és a nemesekéből áll, s ezeken belül (az országbárók s a titkos tanácsosok különállását leszámítva) legfelsőbb rendelkezés értelmében nem más rang vagy tisztség, hanem egyedül a senium adja a sorrendet, tekintet nélkül az 1687:10, tc-re; ezért nem került például gr, Nádasdy Tamás sem gr. Erdődy György elé. A helytartótanács először nem nyilvánított véleményt, de aztán a kancellária felszólítására előadta, hogy a probléma megoldása annak eldöntésétől függ, vájjon a két fél egyenlő-e status tekintetében. Általános szempontból herceg, gróf és báró egyformán a mágnások rendjébe tartozik, Őrig. reí. 1718: 4.