Levéltári Közlemények, 18–19. (1940–1941)

Levéltári Közlemények, 18–19. (1940–1941) - ÉRTEKEZÉSEK - Wellmann Imre: Rendi állás és hivatali rang a XVIII. század-eleji kormányhatóságokban / 250–303. o.

288 WELLMANN IMRE csak köztudomás szerint, de a külföldi gyakorlattól eltérően, a grófok a bárókat éppúgy csak ,,Kegyelmed"-nek titulálják, akár a nemeseket, Patachich erre azt felelte, hogy az ifjabb vagy kevésbbé hatalmas grófok általában nagyságolják az öregebbeket és tekintélyesebbeket, a nádort meg mindnyájan, ebből azonban éppen nem következik, hogy a hivatalban fiatalabb gróf az idősebbeket megelőzze, Batthyány nem maradt adós a válasszal: a főnemesek valamennyien, az érsekeket is beleértve, éppen kiválóságáért adják meg a ,,Nagyságod" címet a nádornak, az ország elsőjének és oszlopának; annál többet jelent tehát, ha a grófokat is így tisztelik a bárók. Erre már Patachich sem tudott mit felelni; csak annyit jelentett ki, hogy a címzés még nem vesz el jogot attól, aki megtisztel vele, s nem ruházza azt a másikra. Családja régiségére ugyanis bajosan hivatkozhatott volna: hivatali pályáját még köznemesként kezdte, s csak pár évvel előbb, 1706-ban kapott báróságot, A dicső ősökkel büszkélkedő Batthyány ezért emlegethette, hogy Patachich elsőbbsége nagy sérelmére lenne a számban amúgy is erősen megfogyott régi, nagy főnemes családoknak. Ellenfele is elismerte, hogy a grófok pompája és hatalma jóval nagyobb volt a korábbi századokban. Sőt azelőtt — mondotta — a hatalmasabbak saját házukban sem engedték jobboldalra a bárókat; de lassan-lassan, ex Austriacae ciuilitaüs et conuersationis exemplo, elhagyják ezt a szokást, és tekintélyesebb nemeseknek is megadják a tisztességet, A méltóságokból azonban nem zárták ki a bárókat sem soha, sőt ezek képességüknél vagy koruknál fogva gyakran megelőzték a grófokat. Az örökös tartományokban sohasem különböztették meg úgy az ősi nagy családokat grófi címmel, mint spanyol vagy francia földön grand, pair névvel; nem is lehet tehát úgy nekik juttatni a hivatali elsőbbséget, legfeljebb országgyűlési határozattal s királyi jóváhagyással, De micsoda sértődések, összeütközések támadnának ebből is! A lelkek elidegenednének egymástól, egy gróf sem tűrné, hogy kizárják az előkelők közül; magas, országos tisztségek viselői körül is vita kerekednék, holott a keresztény világban bármiféle kiváltságos palám constat, quod tarnen ín alíis Majestatis V, S. prouinciis et regnís videre vei audire non esset," Valójában, mint az egykorú bárói diplomák szövege mutatja (pl, Conc, exp. 1721. szept, 26, 27, stb,), a kancelláriai gyakorlat a német ,,Wohlgeboren"-nel vette egynek a „Magnificus" címet.