Levéltári Közlemények, 18–19. (1940–1941)

Levéltári Közlemények, 18–19. (1940–1941) - ÉRTEKEZÉSEK - Wellmann Imre: Rendi állás és hivatali rang a XVIII. század-eleji kormányhatóságokban / 250–303. o.

RENDI ÁLLÁS ÉS HIVATALI RANG 289 testületbe felvesznek mindenkit, akinek ősi nemessége van, tekintet nélkül családjának címeire, vagyonára vagy hatalmára. Legfeljebb azt lehetne megtenni, hogy az ősi főnemes családokat hercegi rangra emeli a király; de mai napság még a hercegek sem állnak annyival magasabban a grófoknál, mint amennyivel Batthyány ezeket a bárók felett szeretné látni. Hiszen a hercegek nem vitatják az elsőbbséget az idősebbektől: gr. Czobor az ország bárói közt megelőzi hg. Esterházyt pusztán a senium alapján. Valamennyi grófi családra megint bajos ezt a kiváltságos állást kiterjeszteni, hiszen nem egy báró oly nagy tiszteletben áll, hogy jónéhány gróf előre engedi; s így még kevésbbé lehetne kimutatni, hogy a grófok magasabbrendű statusba tartoznak a báróknál, már pedig elsőbbségük csak ilyen alapon lehetne a dícasteriumokban. Különben a báróknak mérhetetlen sérelmére lenne, s külföldi társaikhoz képest kisebbítésüket jelentené, ha mintegy kirekesztve a mágnások rendjéből, engedniük kellene fiatalabb grófoknak; az utóbbiakkal viszont nem történnék semmiféle méltánytalanság, ha úgy kezelnék őket, mint a külföldi grófokat, akik nem rosszabbak (?) náluknál, Ezzel a szózuhataggal Batthyány nem vehette fel a versenyt; csak annyit jegyzett meg, hogy a grófok és a bárók egy rendbe tartoznak ugyan, de ezen beiül két osztályt alkotnak, s egyikből a másikba jutni még német földön is. nagy tisztesség, pedig ott kisebb a különbség kettejük között. Inkább a megelőző hivatali gyakorlatra hivatkozott. Felsorolta, hogy amikor Lipót a kancelláriát dicasteríummá szervezte, gr, Kéry Ferenc br. Ghillány György elé került, pedig ennek húszesztendeí megelőző tanácsosi szolgálata volt, Kérynek meg semmi; mikor aztán Kéry meghalt, br. Mednyánszky nem lépett a helyére, hanem csak közel egy esztendő múlva töltötték be azt gr. Csáky Imrével, ennek távozásakor pedig megint betöltetlenül állt másfél évig, gr. Erdődy László kinevezéséig, aki szintén mindjárt ugyanerre a helyre került, ismét Mednyánszky s egyúttal Patachich elé. Patachích erre azt felelte, hogy a Lipót-féle újjászervezés nem jelent megváltoztathatatlan normát, eddig is több vonatkozásban módosult már; Csáky és Erdődy példája nem határoz, mert egyháziak lévén, más statusba tartoznak, ő maga pedig nem is kerülhetett Erdődy elé, hiszen akkor még nem volt báró. A válasz nem késett: igenis, sem Csákyt, sem Erdődyt nem az egyházi méltóság juttatta az első helyre, hanem grófi rangjuk, hiLevéltári Közlemények 1"