Levéltári Közlemények, 18–19. (1940–1941)

Levéltári Közlemények, 18–19. (1940–1941) - ÉRTEKEZÉSEK - Wellmann Imre: Rendi állás és hivatali rang a XVIII. század-eleji kormányhatóságokban / 250–303. o.

RENDI ÁLLÁS ÉS HIVATALI RANG 2S7 Az ország szokása forma szerint érvényben maradt ugyan, de az országbárók és mágnások hagyományos rendi egymásutánjába új csoport ékelődött: a királyi kegyből magasra emelt titkos tanácsosoké. S ami a legfontosabb: a főpapok, országbárók, titkos tanácsosok, mágnások és nemesek immár öt csoportján belül megvetette a lábát a seníum-rendszer, s a tanácsosi kar fokozatos kicserélődésével párhuzamosan egyre jobban felülkerekedett az új dieasteriumokban. Az udvari hatóságok kebelében, mint említettük, már korábban diadalmaskodott. Az 1690-es évek «lején ugyan még ingadozott a gyakorlat a magyar kamarában: Lipót király 1692-ben még gr. Lewenburg tanácsosnak juttatta az elsőbbséget br. Mednyánszkyval és br. Eyselsberggel szemben. Az indokolás úgy szólt, hogy a bárók köztudomás szerint későbbiek (fiatalabbak) a mágnások rendjében, s ennélfogva a közönséges szokást be kell tartani; hangsúlyozta azonban^ hogy ez a döntés ideiglenes* az uralkodó a mágnások statusáról külön fog határozni. !; Két év múlva a király valóban végérvényesen leszögezte a követendő rendet: a statusban egyenlők, tehát grófok és bárók között mindig azé legyen az elsőbbség, s az elnök távollétében az vezesse a kamara ügyeit, aki a tanácsosságban öregebb — mint ahogy ez különben a kamarában is szokás, meg általában valamennyi dicasteriumra nézve irányadó.

87 A kancellária azonban, mint rövidebb hivatali múlttal rendelkező hatóság, még nem tartotta az új rendet magától értődőnek, nem hiába volt erősebben átitatva a rendi hagyományoktól. Még negyedszázad múlva sem ütődött meg rajta, hogy a 22 éves gr. Batthyány Lajos, tanácsossá történt kinevezésekor, természetszerűen elébe akart ülni a tanácsosságban már 25 esztendőt eltöltött br. Patachich Boldizsárnak. Batthyány mindenekelőtt arra hivatkozott, hogy Magyarországon a bárók évszázados szokás szerint a grófoknak engedik az elsőbbséget, s őket, akár a nemesek, nagy megkülönböztetésül „Nagyságod" címmel illetik, ami a német ,,Ihro Gnaden"-nek felel meg;

88 viszont, ugyan86 Ben. res. 1692. dec. 24. 87 Ben. res. 1694. dec. 28. 88 ,,In ipso regno de consuciudíne inde a saeculis practicata Barones Comitibus cedere, íísque títulum magnae distinctionis, hungarice Nagyságod, quod germanice Ihro Gnaden aequipollet, quemadmodum et Nobiles dánt, tribuere, Comites autem Baroníbus non alium, quam quem Nobílibus tribuunt, videlicet Kegyelmed dare,