Levéltári Közlemények, 18–19. (1940–1941)
Levéltári Közlemények, 18–19. (1940–1941) - ÉRTEKEZÉSEK - Sinkovics István: Irattár és levéltár / 17–42. o.
26 SINKOVICS ISTVÁN a pergamen okleveleket polcos szekrények őrzik, a papír tárgyalási iratokat a falon függő zsákok 22 — a kiváltságlevelekkel, Felső-Ausztriában a fejedelmi család iratanyagában már a XVI. század elején határozottan kivehető az ídőtávolságot kifejező elválasztóvonal a levéltár (Schatzregistratur, a Schatz szó emlékeztető az eredeti őrzőhelyre, a kincstárra) és az irattár {Kanzleiregistratur) között Az előbbi 1490-ig, illetve 1520-ig vett át iratanyagot a görzí, tiroli és birodalmi kancelláriától, ettől az időhatártól felfelé azonban az iratok az egyes irattárakban szolgálják ki a folyó ügyintézést. Ugyanígy az 1520-as év jelenti a határt a felsőausztriai kamara iratanyagában is. 23 A határvonalat többnyíre ott húzták meg, ahol valami fontos esemény, változás történt a hivatal életében és áthidalhatóbb-mélyebb árkot vont az ügyvitel különben megszakítatlan egymásutánjába. A magyar királyi helytartótanács hivatali gyakorlatában pl. mikor 1769-ben az ügyek intézésében követett bizottsági rendszer az előadóknak adta át a helyét, s az irodából ilyen csoportosításban érkezett az anyag az irattárba, az irattárhivatal — elég elfoglaltságot jelentett számára az íratok tárgyi rendbeosztása — megoldhatatlanul nagy feladatok elé került. Miután éveken keresztül nem tudott velük megbirkózni, 1780-ban kettéosztották az irattárat. Az egyik (régi irattár, registratura antíqua) elvált az irodától és 1779-ig kellett a tárgyi szempontok alapján feldolgoznia az iratanyagot, a másik (felső irattár, registratura superior) pedig, közvetlen kapcsolatban a folyó ügyvitellel, az 1780-tól keletkező iratokat kezelte. 24 Ilyen módon tehát biztosították az időben messzebbre eső iratsorok rendjét, megfelelő kezelését, s a felső irattár semmitől nem akadályozva vállalhatta a még befejezéshez nem jutott ügyek intézésének gondját. Hasonló megoldást választott az osztrák-cseh udvari kancellária 1792-ben, amikor az új császár uralkodásának kezdetéhez mérve utalta az iratokat a ,,régi", illetve a „folyó" irattár kezelésébe. 25 Idővel azután a hivatalok mellett egymás után megjelennek a „régi", „elhelyezett" irattárak, „házi levéltárak", „közbeeső levél22 Stolz, O.: i. m. Arch. Zeitschr. III. 9—10. (1934.) 115. 1. 23 U. o. 89—99, 1. 24 Ember Gy.: i. m. 62. sk. 1. 25 Inventar des allgemeinen Archivs des Ministeriums des Innern. (Wien, 1909. — Inventare österreichischer staatlicher Archive I.) 4. 1.
