Levéltári Közlemények, 18–19. (1940–1941)

Levéltári Közlemények, 18–19. (1940–1941) - ÉRTEKEZÉSEK - Wellmann Imre: Rendi állás és hivatali rang a XVIII. század-eleji kormányhatóságokban / 250–303. o.

RENDI ÁLLÁS ÉS HIVATALI RANG 265 A kancelláriában ekkor már referendáriusi címet viseltek a titkárok, tehát érdemben is hozzászólhattak a tárgyalt ügyekhez három évtized óta.

38 Azaz tulaj donképen a tanácsbeli ügyintézés kezdetétől fogva: ez a legfőbb és tulaj donképeni magyar udvari hatóság csak 1690-ben lett puszta királyi ,,expeditio"-ból dícasteriummá.

3

'"' Ezóta kellett a kancellárnak (illetőleg, távollétében a sorban utána következő tanácsosnak) a melléje rendelt consiliariusokkal tanácskozásokat tartania köz- és magánügyekről, és pedig minél gyakrabban. Elsőnek az a tanácsos tette meg javaslatát a tárgyalásba vett ügyről, akinek azt előzőleg véleményezésre kiosztották, utána a többi, az ülés rendje szerint (secundum cuiusque sessionem seu locum), Végül az elnök összegezte a szavazatokat s a többség nézetének megfelelően kimondta a határozatot. Ha a vélemények egyenlően oszlottak meg, az a votum ment határozatba, amelyikre az elnök is szavazott.

40 Mint ismeretes,

41 a helytartótanács első, 1724-i utasítása teljesen hasonlóan állapította meg a tanácsbeli ügyintézés rendjét.

42 Inkább csak részletezőbb a kancellária 4,, 8-, 13. és 14, §. (szószerinti egyezéssel), Diversae ínstr. fasc. 2, nr. 87. 38 A kancellária 1690. júl, 30-í utasítása. (Orsz. Levéltár, Kancelláriai lt. Instructiones.) 38 Maga a kancellária írja: „tempore Cancellariae hujus Hungaricae Aulícae in formám Consilíi seu Dicasterii Aulici in A, D, 1690. factae instaurationis ..." Őrig. ref, 1717: 4. — Nemcsak ebből tűnik ki, hogy a „dícasterium" állandóan működő, kollegiális hatóságot jelent: látható ez abból is, hogy az 1723-i törvényeket megelőző rendi tárgyalásokban a felállítandó kerületi táblák következetesen „dícasterium" néven szerepelnek. (Ld. Gábor, i. h. 37., 48. stb. 1. és "Bónis György: A bírósági szervezet megújítása III. Károly korában, Budapest 1935, 83., 104., 106., 111. stb, 1.) Ez a megjelölés nyilvánvalóan a kerületi táblák állandó működését és kollegiális szervezetét akarta kidomborítani a megelőző állapottal: az ítélőmesterek időnkint és egyenkint való vándorbíráskodásával szemben, 40 Idézett 1690-í utasítás. 41 Ember i. m. 9., 15. és köv, 1. 42 A két utasítás gyakran szószerint egyezik egymással. Megállapítható, hogy a helytartótanács instructiójának tervezetét, jórészt saját 1690-i utasítása alapján, a kancellária (mégpedig minden bizonnyal Koller József tanácsos, aki mint a prímás titkára 1718-ban került a kancelláriába) dolgozta ki; ezen az első szövegen egy udvari bizottság gr. Sinzendorff vezetésével bizonyos kiegészítéseket és módosításokat tett (1723. okt, 14.). A kancellária válaszát ismét Koller készítette el és (a kancellári méltóság gr. Illésházy Miklós halála óta üresedésben lévén) gr. Erdődy László Ádám alkancellár, nyitraí püspök adta át (okt. 16-án) Sínzendorffnak, majd az egészet a viszon-