Levéltári Közlemények, 18–19. (1940–1941)

Levéltári Közlemények, 18–19. (1940–1941) - ÉRTEKEZÉSEK - Wellmann Imre: Rendi állás és hivatali rang a XVIII. század-eleji kormányhatóságokban / 250–303. o.

RENDI ÁLLÁS ÉS HIVATALI RANG 261 maga is fizeti a királyi jövedelmekből.

24 Véget vet működésük ideiglenes jellegének: az új hivatalnokok szolgálata ekkoriban élethosszig tart, s ha kötelességüket már csak jól-rosszul tudják megtenni, a rangban következő helyettesíti őket, de a fizetést akkor is tovább húzzák, halálukig."' Mindez a jól megszervezett iroda és irattár segítségével állandó, kialakult hivatali gyakorlatot hoz létre, az esetlegesség helyén szerves folytonosságot fejleszt ki az ügyintézésben, s így idővel igazi kollegiális hivatali életet teremt. Nem egy személy elhatározása a döntő immár, hanem a közös állásfoglalás, a szubjektív felfogások tárgyiasabb határozatba torkoltának össze. A rendi főméltóságok, az új hivatal keretei közé szorítva, nem jutnak többé uralkodó szerephez, ellenkezőleg: a bécsi udvar igyekszik, már a tisztviselőkar összeállítása révén is, ellensúlyozni hatalmukat, tekintélyüket.

20 Fontos feladat jut ebből a szemmond állásáról egy kívülálló (br, Mednyánszky Pál) javára („cum benignissimo consensu nostro Baroni Paulo Leopoldo Mednyánszky resignauit") s azzal ez utóbbi a kamara tanácsában szabályszerű helyet és hozzászólási jogot nyer, (Ben, res, 1699, fol. 13.) 24 Mint ismeretes, ezt a bécsi udvarnak oly módon sikerült elérnie, hogy a rendek az új hivatalok fenntartásának terhét vonakodtak magukra vállalni. Még az olyan körmönfont indítványok is süket fülekre találtak köztük, mint amilyennel gr, Károlyi Sándor igyekezett a kir, tábla bíráinak fizetését országos (és nem királyi) jövedelmek számlájára utalni. Érdekes javaslata úgy hangzott, hogy vessenek ki minden négy porta után két darab kilenc mázsás ökröt, hizlalják fel a jász-kún mezőkön, s az árukból teremtsenek alapot a bírák fizetésére. (Gábor Gyula: A pesti kir. ítélőtábla felállítása és szervezése. Magyar Jogászegylet! Értekezések új f. XV. k. 86. f. Budapest, 1925, 54. 1.) 25 Pl. Ben. res. 1701. fol. 29. 26 Gr. Stahremberg Tamás Gundaker országgyűlési királyi biztos mondja a megalakuló helytartótanácshoz kínevezett tanácsosokról és titkárokról, hogy nemcsak a tehetséget és tudást lehet nagy részüknél kétségbe vonni, hanem „ín omnibus iisdem denominatis vix duo inveniuntur, qui non ex professo, omni in occasíone, Comíti Palatino contrarii fuere". Oríg. ref. 1723: 6, — Más nagyuraknál is vigyáztak arra, hogy túlságosan nagy befolyásra ne tehessenek szert az új dicasteriumokban. Mikor pl. Paluska Antal a királyi tábla érseki ülnöke ugyanitt a megürült rendes ülnöki állásra pályázik, a kancellária nem javasolja kinevezését. Paluska ugyanis az érseki jószágok praefectusa egyszersmind, vagyis az esztergomi érsek lekötelezel! híve; kinevezése esetén a prímás egy másik familiárisával töltené be az érseki ülnökséget, tehát összesen három embere lenne a táblán, liolott a törvény szerint csak kettő jár neki. Majd ha Paluska lemond a jószágkormányzóságról, s az érsektől nem függ többé — ,,ubi e patria potestate emancipatus fuerit", mondja a kancellária jellemző szavakkal —, akkor, más alkalommal, majd ki lehet őt nevezni.