Levéltári Közlemények, 18–19. (1940–1941)
Levéltári Közlemények, 18–19. (1940–1941) - ÉRTEKEZÉSEK - Wellmann Imre: Rendi állás és hivatali rang a XVIII. század-eleji kormányhatóságokban / 250–303. o.
RENDI ÁLLÁS ÉS HIVATALI RANG 257 a hadípénztárra egyformán baj származik, a ,,nervus contributionalis" csak /gyengül, A megye megszokott életét bizonyára kevésbbé zavarta meg a sok elsőbbségi kontroverzia, de itt is messze túllépte a puszta személyes civódás szűk kereteit. A két ellenfél köré egyszerre párthívek gyűrűje sereglett, magasra csaptak a szenvedély hullámai s a személyeskedés jegyében elöntéssel fenyegették a közérdek széles mezőit, Akik sérelmüket a király elé vitték, váltig hangoztatták, hogy az elsőbbségi viszály nemcsak nekik maguknak van ártalmukra, hanem azonfelül belső gyűlölködést szít, a rendet felforgatja, haszontalan időpazarlással jár, a közjót, a közfeladatok elvégzését hátráltatja. Ha nem akartak szüntelen meg-megújuló viharok középpontjába kerülni, az elsőbbség eldöntéséig távol kellett maradniuk a megyegyűlésekről, lemondva minden közreműködésről a közügyek intézésében. Vagy pedig engedniük kellett szégyenszemre, eltűrve a kárörvendők gúnyját, s egyben magukra vállalni azt az ódiumot, hogy gyávaságukkal vagy ügyetlenségükkel csorbát ejtettek rangjukon, méltóságukon s gyengeségük a jövőre nézve is precedenst terenv tett valamennyi hasonló helyzetűnek jóvátehetetlen kárára, 17 Br. Szent-Iványí János, mint a királyi tábla bárója, ezért végezhette alázatos kérvényét azzal, hogy a király kedvező döntése nemcsak neki lesz vigasztalás, hanem az egész királyi táblának, sőt mindenkinek, aki közhivatalt visel. Az ő szemében szinte a világrend tartó oszlopai közé tartozik, hogy a király által adományozott méltóságot minden rendi gyülekezet illő tiszteletben tartsa. Mint ahogy a rendeknek a hadiadó kivetésére 1721-ben Pozsonyba egybegyűlt concursusán ki is hirdették, örömmel is fogadták a táblai báróságnak adományozásáról szóló diplomát, SzentIványi helyét közvetlenül a püspökök és a grófok után jelölve ki. 18 A záradék, amellyel a concursus nevében Szluha Ferenc nádori ítélőmester mindennek hiteléül ellátta a diplomát, világosan tanúsítja, hogy nemcsak maguk az érdekeltek tulajdonítottak nagy fontosságot az elsőbbség kérdésének (láttuk, a dunáninneni kerületi tábla ülnökei tisztségüket is hajlandók áldozatul hozni érte, ami nagy szó ebben az időben), hanem a rendek is valamennyien. S kétségtelen, hogy a praecedentia ügye a bécsi udvar megítélése szerint sem tartozott az apró-cseprő személyes per17 Ld. különösen Conc. exp. 1724. íebr. 70., jún. 48,, 1725. máj. 4. 18 Conc. exp. 1724. febr. 70. Levéltári Közlemények 17