Levéltári Közlemények, 18–19. (1940–1941)

Levéltári Közlemények, 18–19. (1940–1941) - ÉRTEKEZÉSEK - Ila Bálint: A dézsma adminisztrációja / 223–249. o.

232 ILA BÁLINT soknak megfelelően hoztak ítéletet: a krasznahorkai és csetneki juhászok, valamint régen, ma sem dézsmakötelesek, ezt a kiváltságot azonban csak azok a családok élvezik, amelyek már 1604, előtt is birtokában voltak, a többi juhászok tartoznak a tizedet megadni, A döntés egyfelől megvédte a régi jogokat, másfelől igyekezett megakadályozni azt a visszaélést, hogy bárki, hosszabb-rövidebb időre a kiváltságos juhászok közé telepedve, mentesüljön a fizetéstől,

27 A megyei bíráskodás idejében a dézsma eltítkoíóí ellen különleges büntetések már nincsenek érvényben, úgyszintén a hatáskörét túllépő dézsmaszedővel szemben sem, a kamarai utasítások minden egyes esetben különkülön intézkednek. 2. A dézsmaszedő, a beszedés módja és a dézsma kezelése. A dézsmaszedés részint a törvényekből, részint az újkorban nagy számban megmaradt dézsmaszedői utasításokból tökéletesen megvilágítható, A törvények jól felhasználhatók, mert a gyakorlat által szentesített szokásokból fakadtak, A legkorábbi törvénykönyvek a beszedés módjával, a beszedő személyével nem foglalkoztak, ide vágó határozatok csak később a XV- századtól kezdve jelentkeznek, amikor a visszaélések elharapództak és törvényes intézkedésekre volt szükség. A törvényeknél is hívebben beszélnek azonban az instrukciók,

28 amelyeket, minden decimátor részére külön állítottak ki, Lényegükben a középkori törvények szellemében készültek, csupán az ország állapotából következő szükséges új intézkedésekkel bővültek, amelyek azonban szintén nem állanak ellentétben a középkori szokásokkal, A XVI. század közepével kezdődő utasítások az idők folyamán egyre rész27 Az ítélet eredetiben, a kihirdetési záradékkal idézve a 11. j.-ben. Az alapvető ítélet többi pontjairól már szólottunk, vagy alább fogunk szólani. 28 Az utasításokra 1, a. 19. jegyzetet. A már idézetteken kívül az ott említettekből e fejezethez különösen a következőket használtuk fel: 1583, 1604, 1618, 1630, 1692, 1693 (Dec. Göm. a megfelelő éveknél); 1610, 1621, 1623: Kistárkányí járás, gabona; 1602: Sztropkó, triturátor (B. 1194); 1611: Sáros, tríturátor (B. 1196); 1717: Szepes (B 1199); 1624: Zemplén, 1628: Abauj (B 1203); 1640: Gagyvölgyi és szendrővölgyi bárány, 1623, 1624: Hencóc (B 1204), L, még 1572, 1578 és 1621 (Magy, Gazdaságtört. Szemle, 1897, 18. 21—22.; 1905. 156.).