Levéltári Közlemények, 18–19. (1940–1941)

Levéltári Közlemények, 18–19. (1940–1941) - ÉRTEKEZÉSEK - Sinkovics István: Irattár és levéltár / 17–42. o.

IRATTÁR ÉS LEVÉLTÁR 21 levéltár helyett.

7 Hasonlóképpen néhol egészen elmosódott a különbség az irattárnok és a levéltárnok, az irattári és levéltári munka között.

8 Az eltérő nevek mögött valamilyen formában mindenütt kivehetők a különféle törekvések az iratanyag szétválasztására. De a más-más tartalom jelölésére használt, egymásba folyó elnevezések sejtetik, hogy a két iratőrzőhelyen megosztott iratanyag egységének megbontása nem történt egyforma szempontok szerint. Az elkülönítő határ kettőjük, — leegyszerűsítve a különféle elnevezéseket — az irattár és a levéltár állagai között a fejlődés folyamán állandóan alakulóban volt, olykor országonként, hivatalonként változott, az' élet támasztotta követelményekhez igazodóan. A gyakorlat és az elmélet kezdettől fogva két főirányvonalat talált az elválasztáshoz alapnak, az egyik a jogi szempont, a másik az íratok életkora. A két felfogás gyakran párhuzamosan halad, egyik helyen ez, a másikon az érvényesül; vannak azonban fejlődésszakaszok, amikor valamelyikük döntően előtérbe lép. Az írásos anyagot a jogi használhatóság mértékével mérve, először a középkori városok, egyházak bontják szét, amikor elkülönítve őrzik kiváltságleveleiket, okmányaikat és külön egyéb természetű írásaikat. Hamburg pl. a városi ládába zárva, kincseskamrájában tartja, a Majnamenti Frankfurt a városi erődítmény egyik védett helyén. Erfurtban a Szent Péter tiszteletére szentelt kolostor kiváltságbíztosító okleveleit, legféltettebb drágaságaival a templom egyik tornyába épített szobában helyezi el,

9 Ez a szétválasztás — a középkorban és az újkorban családi és hivatali természetű iratokra egyaránt alkalmazták az egység észrevehető megbontása nélkül — egymagában még nem irattár-levéltár, De már fontos lépés feléjük, hiszen fejlettebb fokon .a két íratcsoport külön kezelésbe kerül, külön-külön alakul rendeltetése, használata.

10 Az iratoknak jogi szempontok szerint haladó megkülönböztetését a 7 O. L., magy. kir. kincstári jogügyigazgatóság lt. 19.677/11. 1876. (a földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi m, kir. miniszter 4374/1876. sz. leirata). 8 Meisner, H. O.: Aktenkunde (Berlin, 1935.) 167. L; Ember Gy.: A m. kir. helytartótanács ügyintézésének története 17241—1848. (Budapest, 1940. — AM. Kir. Országos Levéltár kiadványa.) 52. 1. 9 Loeve, V.: i. m. 110, 1.; u. o. 75., 76. 1.; Bresslau, H.: i. m I, 180., 181. 1. 10 Loeve, V.: i. m, 44. 1.