Levéltári Közlemények, 18–19. (1940–1941)

Levéltári Közlemények, 18–19. (1940–1941) - ÉRTEKEZÉSEK - Szilágyi Loránd: A magyar királyi tanács első százada / 157–169. o.

A MAGYAR KIRÁLYI TANÁCS ELSŐ SZÁZADA. Első királyainknak az általuk ,,európai" alapokra helyezett ország kormányzásában körülbelül ugyanolyan segítőtársaik lehettek, mint az egykorú nyugati uralkodóknak. Sajnos azonban minderről csak igen keveset tudunk. Kiinduló pontul szolgálhat az, amit legrégibb törvényeink szövege elárul. Szent István két törvénykönyve közül az első, amely kétségtelenül uralkodása elején kelt, többízben is kifejezésre juttatja, hogy a benne foglalt intézkedések meghozásában a királynak egy bizonyos tanács volt segítségére. így e könyv 14. pontja, mely az előtte levő 13 szakaszra oszló, csaknem kizárólag egyházi jellegű intézkedések

1 után, a tulaj donképeni világi törvényeket bevezeti, rendelkezését (mely egyébként a félig nomád, félig pogány magyarság egyik legnagyobb problémáját szabályozta) már a királyi tanácsra való hivatkozással kezdi, kimondván, hogy ha valaki haragra gyulladva vagy kevélységtől feltüzelve szándékos emberölést követ el, ,,sciat se secundum nostri senatus decretum centum et X daturúm pensas aurí", amelyből 50 a királyi fiscushoz vitessék, 50 a szülőknek adassék, 10 pedig a bíráknak és közbenjáróknak adományoztassék stb.

2 Hasonló hivatkozást találunk a következő pontnál is, mely azokról szól, akik feleségüket megölik. Ha az ilyen comes lenne, „secundum decretum regalis senatus" 50 tinót fizessen az asszony szüleinek és vezekeljen a kánonok parancsai szerint; ha pedig miles 1 Závodszky L.: A Szent István, Szent László és Kálmán korabeli törvények és zsinati határozatok stb. Budapest, 1904. 141.— 145. 1. Érdekes, hogy ezekben a legelső pontokban viszont éppen ilyen kifejezéseket találunk: „Volumus .,." (2. pont.}, „Decrevimus nostra regali potencia,. ," (6. pont.), „Volumus quidem..." (7. pont.) (Á „Volumus" kifejezés egyébként később is előjön.). 2 I. h, 145—146. 1.