Levéltári Közlemények, 18–19. (1940–1941)

Levéltári Közlemények, 18–19. (1940–1941) - ÉRTEKEZÉSEK - Bottló Béla: A róm. kat. egyház levéltári szabályai. (Első közlemény) / 106–121. o.

A RÓM. KAT. EGYHÁZ LEVÉLTÁRI SZABÁLYAI 107 kat elpusztított/' Nagy Constantin császár után azonban már minden téren kezdetét vette az egyházi élet fejlő­dése. Az egyházi iratok őrzésének terén jelentős lépés az, hogy L Damasus pápa (366—384) már épületet emelte­tett a pápai levéltár számára, amelynek fennállását azon­ban csak I. Ince pápa (402—417) uralkodásától kezdve tudjuk követni, Zosímus (417—418) és I. Celesztin (422— 432) pápák uralkodása alatt már vezették a pápai regis­trumköny veket­6 Ha az egyházi levéltárakkal kapcsolatos egyházjogi jogszabályokat vizsgáljuk, feltétlenül figyelembe kell ven­nünk azt, hogy az egyházi levéltárak ügyében hozott jog­szabályokat az egyházi levéltárügynek a Codex Juris Canonicíben történt egységes szabályozásáig csak bizonyos meghatározott területekre való érvényességgel hozták, s azok más területeken kötelező erővel nem bírtak. Az egyes pápák bullái, constítutioi stb-, a congregatiok rendeletei, valamint a tartományi és egyházmegyei zsinatok határo­zatai azonban a különböző bulláríumokban és zsinati hatá­rozatok gyűjteményeiben általánosan ismeretesek lettek; ennek következtében az egyes egyházmegyék újabb jog­szabályainak alkotásánál azokat forrásként használták. Nem szabad figyelmen kívül hagynunk azt sem, hogy a római katolikus egyház kormányrendszere hierarchikus és központosított, ami a különböző területi érvényű jogszabá­lyok elveinek más területi jogszabályokba való átvételére bő alkalmat nyújt. Tgy találjuk ezt a levéltári jogszabá­lyoknál is: az egyes egyházmegyéknek jogszabályai más egyházmegyék hasonló eseteiben alkalmazást nyernek. Részben a szokás, részben pedig a szükséglet okozta azt, hogy pápai szék mintájára nemcsak a püspökségek, szerzetesrendek, hanem az egész egyházi közigazgatás min­den szerve is a legnagyobb gondot fordította okleveles anyagának, jogai írásos biztosításának megőrzésére­7 Külö­nös fontossággal bírt az egyházi testületek számára az íra­tok gondos megőrzése, mert ezek peres ügyeikben kardjuk bizonyító erejére nem támaszkodhattak. 8 A legtöbb püspök­ség és apátság levéltárának az anyaga egészen alapításuk 5 Bresslau: i. m. I. 120. í. « Bresslau: i. in. 121., 123-, 126., 131. 1. 7 Bresslau; i. m. 146. 1. 8 Wattenbach: Das Schriftwesen ím Mittelalter, Leipzig, 1875. 532. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents