Levéltári Közlemények, 17. (1939)

Levéltári Közlemények, 17. (1939) - ÉRTEKEZÉSEK - Istványi Géza: A generalis congregatio : első közlemény / 50–83. o.

A GENERALIS CONGREGATIO 73 A congregatiók föladata korszakunkban is a kozbűneselekmények üldözése, a latrok és más gonosztevők kiirtása volt. Mind a nádori, mind a megyei oklevelek gyakran hangoztatják ezt bevezetésükben- A publicus malefactorok megállapítása a század első harmadában nagyjában a régi árpádkori módszerek szerint tőrtént Leginkább e

gy-egy a gyűlésen résztvevő magánvádját erősítette meg a gyűlés egész közönségének közfelkiáltása.

57 A különbség a XIII. századi viszonyokhoz képest csak annyi, hogy az oklevelek tanúsága szerint, az alispánon és szolgabírákon kívül résztvettek a közfelkiáltásban az esküdtek is. A publica proclamatióban minden valószínűség szerint eddigelé is a megye hatósága játszotta a főszerepet. Ez a szerep a viszonyok rendeződésével, az írásbeli ügyvitel bizonyos kezdetleges térhódításával még csak fokozódott. Nagy Lajos uralkodásának első éveitől kezdve — talán már előbb is — szokássá vált, hogy a megye hatósága rendszeresen előkészítse a bűnügyi anyagot. Nem elégedtek meg a közgyűlésen esetlegesen fölállók magánvádjával, hanem egy registrumban összefoglalták a szolgabírák pecsétje alatt az egész megye nyilvánvaló gonosztevőinek nevét.

58 A registrum adatait a congregatíón természetesen megtanácskozták. A tanácskozásban már nem vehettek részt a közgyűlésen jelenlévők mindnyájan; nyilván azért volt szükség a 12 esküdt férfiúra, hogy a megye közönségét képviseljék. Az alispánok, szolgabírák és az esküdtek félrevonultak és napokig tartó, hosszadalmas

39 „satis morosus tractatus" után kiegészítették, kijavították a registrumot, azután terjesztették a nádor, illetve a comes elé, előbb azonban hitet tettek a feszületre, hogy az igazságot íogják előadni.

60 A megyei hatóság és az esküdtek vallo57 Még 1332-ben is ez a helyzet (v. ö. Anjou II. 601—602. 1.), ugyanígy 1351-ben Szabolcs megye megyei congregatíój án, (Kállay Saec. XIV. No. 1001.) 58 A Nagy Lajos korában kialakult proscriptionális eljárásra részletesen ld. Gábor Gy. id. in. 148. s köv. 1. és Holub id. m, 186 s köv. 1. 58 A proscriptionális okleveleket rendszerint a congregatio hatodik napján adták ki. (V. ö. Zidhy III. 238. L; Síztáray I, 368. 1.; Gátőr Gy, 211. 1. stb.) Neim helytálló tehát Holubnak az a fölfogása, hogy mindjárt a congregatio megnyitásakor elkészítették a proscriptiós listát, (id, m. 187. 1.) 60 Az első általam ismert példa erre az eljárásra 1346-ból (Kállay Saec. XIV. No. 803.). a következők már jóval későbbiek: Zalai Oklevéltár I. 573. 1. (1357. év); Sztáray I. 330. 1. (1363. év); Zichy III. 236. 1. (1364. év), stb.