Levéltári Közlemények, 17. (1939)

Levéltári Közlemények, 17. (1939) - ÉRTEKEZÉSEK - Istványi Géza: A generalis congregatio : első közlemény / 50–83. o.

72 ISTVÁNYI GÉZA elhurcolásáról, kirablásáról, megsebesítésérőir meggyilkolásáról leginkább a földesúr tett panaszt a közgyűlésen és pedig külön ügyvédvalló levél nélkül.

53 Még olyan esetben is, ha a károsult jobbágyok személyesen szólaltak föl a maguk ügyében, az oklevelet földesuruk számára állíthatták ki.

54 Jobbágyaik közül a gonosztevőket a nemesurak állították a köztörvényszék elé- 1351-ben több szabolcsi nemes közgyűlésre gyűjtötte össze jobbágyait s a jobbágyok által itt malefactornak kikiáltott emberek kivégzésére azután a megye generális congregatióján kértek és kaptak fölhatalmazást,

55 Általában már a század első felében a felé irányul a fejlődés, hogy a zárt renddé tömörülő nemesek, mint a megyei élet minden megnyilvánulásából, innen is kiszorítsák a nem nemes elemeket, A királyi mandátumok ugyan még a XV, század elején is hangsúlyozzák, hogy a közgyűlés a megye nemes és nem nemes lakosságának tartassék,

r,i a congregatióról kiadott oklevelek azonban már mind gyakrabban csak az „universítas nobilium comitatus X." közgyűléseiről szólnak. A ,,cuiusvis status et conditionís'' elemeknek a szövegből való kihagyása nem stílusbeli pongyolaság, mint Gábor Gyula gondolja. Hiszen éppen a század első felében említik az oklevelek rendszerint az ignobíliseket is résztvevőkként, már pedig ekkor a generalis congregatiók kiadványai még sokkal kezdetlegesebbek, szűkszavúbbak, mint később, a pongyola fogalmazást róluk több jogunk volna föltételezni. De éppen a század második felének fejlettebb, hosszabb szövegű oklevelei feledkeznek meg egyre következetesebben a nem nemesek megemlítéséről, a XV. század elején meg éppenséggel sohasem találkozunk velük. Nyilvánvaló, hogy az oklevelek a való helyzetet tükröztetik, A XIV, század elején még a megye egész közönsége számára tartott közgyűlések a XV. század elejére apránként átalakulnak nemesi congregatiókká, 53 Anjou VII. 84., 87, és 399. 1; Kállay saec. XIV. No. 1063. (1355. év), stb. 54 1363-ban Ungmegye generalis congregatióján. Druget János két domonyai jobbágya személyesen emelt vádat Gudulyás László ellen, a zárt oklevél hátán mégis ez áll: „Pro coonite Hung (t. i. Druget János, aki a congregatión ott sem volt) contra Ladislaum filium Johannís díctí Gudulias super facto furticinii affirmatio iuratorum."^ (Sztáray I. 330. 1.) 55 Kállay Saec. XIV. No. 1001. 56 V. ö. Kállay Saec. XV. R. III. No. 165. (1435. év).