Levéltári Közlemények, 17. (1939)

Levéltári Közlemények, 17. (1939) - ÉRTEKEZÉSEK - Elmer Sándor: A bécsi hadilevéltár / 37–49. o.

A BÉCSI HADILEVÉLTÁR. A bécsi hadilevéltár

1 lépcsőházában Savoyai Jenő liercegnek arcképe függ, arra emlékeztetve a belépőt, hogy az intézet alapítója a nagy hadvezér. Ő rendelte el 1711ben, hogy az udvari haditanács mellé külön levéltárat állítsanak föl. Ámbár az iratok rendszeres őrzésének alapjait már 1502-ben megvetette I. Miksa császár, eddigelé nem volt a hadseregre és a hadvezetésre vonatkozó iratoknak külön őrzöhelye, Mária Terézia uralkodása alatt az udvari haditanács iratanyaga már annyira megszaporodott, hogy a császári Hofburgnak kilenc termét foglalta el. Üj helyiségről kellett gondoskodni, A hadilevéltár a haditanáccsal együtt 1773-ban a föloszlatott jezsuita rend Am Hof-i rendházába költözött s ma a Stíftgassen levő kaszárnyaépületben őriztetik. A történetírás számára megbecsülhetetlen fontosságú anyag földolgozásával akkoriban még nemigen foglalkoztak, megelégedtek a gyűjtéssel és a megőrzéssel. Idők multával egyre gyarapodott az iratanyag az udvari haditanács elnökeinek buzgó tevékenysége folytán. Ebből a szempontból különösen Lacy gróf és Hadik gróí tábornagyok szereztek nagy érdemeket. Lacy gróf elsősorban katonai térképek gyűjtését tartotta fontosnak, Min-^ denek előtt gondoskodott arról, hogy Magyarországról és a határos vidékekről futólagos térképvázlatokat vegyenek föl. Háború kitörésekor a parancsnokló tábornokokat ezeknek a haditanácsi levéltárban őrzött vázlatoknak másolataival látták el. Hadik a levéltárat hadikönyvtárral bővítette és igyekezett a tábori íratok állagát magánlevéltárakban őrzött akták megszerzésével gyarapítani. A régi időkben ugyanis a háborúban parancsnokló hadvezérek a hozzájuk intézett parancsokat, jelentéseket és egyéb ilyesféle iratokat magántulajdonuknak tekintették és maguknál tar1 A bécsi hadilevéltár mai hivatalos neve: Heeresarchiv in Wien.