Levéltári Közlemények, 17. (1939)

Levéltári Közlemények, 17. (1939) - ÉRTEKEZÉSEK - Elmer Sándor: A bécsi hadilevéltár / 37–49. o.

38 ELMER SÁNDOR tották. Haláluk után ezek az írások családi levéltárukba kerültek, vagy magánemberek kezébe jutottak. Hogy ezt a fontos iratanyagot megmentse a haditanács, 1772-ben elrendelte, hogy minden tábornok halála után a levéltárnak egyik tisztviselője haladéktalanul jelenjen meg a halottas háznál és vegyen át minden katonai vonatkozású iratot a levéltár számára. Ez a rendelkezés, mely 1869-ig érvényben volt, számos nagyértékű darabbal gyarapította a hadilevéltárat. Üj korszak kezdődött a levéltár történetében, amikor II. József fölismerte a levéltárban fölhalmozódott hatalmas iratanyag értékesítésének jelentőségét és elrendelte a legutóbbi hadjáratok történetének az íratok alapján való földolgozását. II. József kezdeményezéseit Károly főherceg folytatta, akit elsősorban a hadvezetés gyakorlati szempontjai vezettek. Az ő ajánlatára adott parancsot 1801ben I. Ferenc császár a haditanácsi levéltár kettéválasztására. A csupán a hadvezetésre vonatkozó iratokat különválasztották a katonaközigazgatásí aktáktól s külön levéltárat alapítottak belőlük, Ennek az új ,,Kriegsarchiv"-nak vezetésével Gomez vezérőrnagyot bízták meg, A régi udvari hadítanácsi levéltár megmaradt anyagát Hof-Kriegskanzlei-Archiv néven külön levéltárként kezelték. A francia háborúk idején a hadilevéltár mindkét része sok viszontagságon ment keresztül. A Kriegsarchiv anyagát kétszer is el kellett szállítani Bécsből, hogy a benyomuló francia seregek elől biztonságba helyezzék. Először 1805-ben a császári hadsereg ulmi katasztrófája után. amikor az iratokat 200 ládába összecsomagolták és dunai hajókon levitték Budára, illetve Péterváradra. 1809-ben újból megismétlődött mindez, a Bécset fenyegető Napoleon elől újból hajókra rakták a Kriegsarchiv anyagát, E második út közben az egyik hajón támadt tűzvész majdnem megsemmisítette a fáradságosan összegyűjtött iratkincseket. Az íratok végül mégis szerencsésen megérkeztek Péterváradra, majd a békekötés után visszakerültek Bécsbe. A Kriegsarchiv anyagának pusztulását a háborús időkben más okok is előidézték, Károly főherceg rendelkezése értelmében ugyanis az egyes hadjáratokra a hadílevéltárból külön ú. n. tábori levéltárakat (Feldarchive) alakítottak és ezeket az egyes hadseregek parancsnoksága mellé osztották be, Ezek a levéltárak elsősorban a szóbanforgó hadszíntérre vonatkozó vázlat- és térképanyagot tártai-