Levéltári Közlemények, 17. (1939)

Levéltári Közlemények, 17. (1939) - IRODALOM - Tóth András: Steier Lajos: A tót nemzetiségi kérdés 1848–49-ben. (Magyarország újabbkori történetének forrásai. Iratok a nemzetiségi kérdés történetéhez) Budapest, 1937. / 333–335. o.

334 IRODALOM lakta részei — nemzetiségi küzdelmeiről. A szabadságharc kitörését közvetlenül megelőző magyarországi helyzet ismertetésénél nemcsak a politikai viszonyokról szól, hanem ezekkel szorosan összefüggően a gazdasági és szociális viszonyokról is. Mivel a Felvidéken 1848-ban rossz termés volt, a mozgalomban nagy szerepet játszottak az ottani társadalom legszegényebb rétegei, így különösen az irtványosok (kopanyicárok), akiket csak az erdők és irtványok tulajdonjogi viszonyaínak megváltozásához fűzött remények késztettek fegyver alá. Ezek a társadalomtörténeti vonatkozású adatok szerencsésen egészítik ki ismereteinket a szabadságharc történetének ismeretlen tájéka felől: a jobbágy-felszabadulás következtében előálló társadalmi eltolódásokról és az új szociális elhelyezkedés nehézségeiről. Helyesen látja S,, hogy ezidőben a nyelvi kérdés volt a legfontosabb politikai probléma; a magyar nyelv jogának és a nemzetiségi nyelvek jogigényének összeütközése, mit a kortársak közül sokan nem láttak igazi jellegében, végzetesen elválasztotta egymástól Kossuthot és híveit, Széchenyit és a konzervatív pártot, — A munka törzsét (IV—

X, fejezetek) a szabadságharc felvidéki eseményeinek ismertetése tölti ki. Az első rész tárgyalásánál már említett szerkezeti és tartalmi kiválóságok itt is hasonló méltatásra kínálkoznak; a mozgalmak anyagitársadalmi, nyelvi-kulturális és politikai háttere szerkezetileg érthetően, tartalmilag helyesen megválogatva tárul fel. Azonban meg kell említenünk egy hiányt is s úgy hisszük, e hiányt mindenki érezni fogja, aki a szabadságharc eseményeinek kronológiáját nem az aprólékosságig menő részletességgel ismeri. A felvidéki eseményeket, a hadi helyzetet s az ezekre vonatkozó kormányzati intézkedéseket S. alaposan ismerteti, azonban nem ártott volna néha kimerítőbben ismertetnie az egész hadsereg és kormányzat helyzetét is. így jobban bele tudtuk volna helyezni a felvidék eseményeit a szabadságharc általános történetébe, A kremsieri gyűlés hangulatának és Teleki László párizsi állásfoglalásának ismertetése a Monarchia és a szomszédos érdekelt tájak nemzetiségeinek felfogását, a felvidéki politikai és stratégiai események ismertetése a Felvidék helyzetét elénk tárják ugyan, azonban szükségét éreztük általánosabb politikai és katonai áttekintéseknek is. — Munkájának harmadik részét (XI—

XII. fejezetek), melyben a szabadságharc bukása utáni eseményeket tárgyalja, S. mintegy bevezetőnek szánta következő munkájához s éppen ezért nem is kapcsolódik szorosan témájához. A Felvidék pacifikálása a mozgalomban résztvett ,,

gutgesinnt" elemek elhelyezkedése már újabb korszak történetének előjátéka. Munkájában természetesen állást is kellett foglalnia; c téren finom érzékkel — bár néha túlzottan erős vitatkozó hangon — mutat rá mind a magyarság, mind a tótság hibáira. A magyar kormányzat alapvető tévedését abban látja, hogy a nemzetiségekkel idejében való kiegyezést elmulasztotta, E hibát