Levéltári Közlemények, 17. (1939)

Levéltári Közlemények, 17. (1939) - IRODALOM - Nagymihályi István: Cencetti, Giorgio: Sull'archivio come „Universitas Rerum”. (A levéltár mint a dolgok összessége) Archivi, Serie II., Anno IV. 1937. / 305–309. o.

306 IRODALOM ket sorakoztatja fel s azután áttér az olasz levéltárügy küszöbön álló új törvényes rendezése előtt az érdeklődés középpontjában álló jogi problémákra, A levéltárak, könyvtárak, múzeumok s hasonlók — mondja a cikkíró — a Pomponíusféle jogi meghatározás szerint a „corpora plura soluta uni nomini subiecta" vagy — mint iskolai terminus technikussal szokták mondani — az „universítates ex dístantibus" közé tartoznak; a „corpus"-nak (tehát az egész dologösszességnek) egyes összetevői, legyenek azok könyvek, okiratok, képek vagy egyéb dolgok, alárendelik egyéniségüket a közös rendeltetés kötelékének vagy kapcsolatának, oly egységet alkotva, melyet a jog is elismer, E dologösszességek közül különösen a levéltár és könyvtár mutatnak hasonlóságokat: hosszú polcok telerakva könyvekkel és iratokkal, analóg a tudományos rendeltetés s sokszor a könyvtárba kell mennünk, hogy kiegészítsük a levéltár valamely nem teljes sorozatát. De szétfoszlanak ezek az analógiák, ha figyelmesen megvizsgáljuk ez intézmények eredetét. Minden egyes könyvnek megvan az eredeti önállósága, s ha a könyvtár tulajdonosának akarata szerint besoroztatik közös rendeltetés kötelékével bíró dologösszességbe, egy „corpus"-ba, ez nem lényeges jellemzője a könyv természetének, hanem olyan véletlen, ami igazolható, de esetleg nem igazolható is lehet. Ezzel szemben a levéltár egyes összetevői, az íratok vagy — franciásan — a „darabok" nemcsak ugyanattól az egyéntől (vagy intézménytől) származnak (illetve ahhoz intézettek!), hanem egyenesen céljainak elérésére szolgálnak, magukban hordva keletkezésük óta a közös rendeltetés kötelékét, A cél különböző lehet, bár legtöbbször jogi vagy vagyoni, A levéltárban tehát szükségszerű dologösszességet ismerhetünk fel általános célokkal, míg a könyvtárban (a múzeumban és képtárban is) tetszésszerinti vagy mintegy önkényes dologösszességet tudományos célokkal, A levéltár és könyvtár, mint dologösszességek közötti különbségek tehát a következőkben foglalhatók össze: a) A levéltár ,,darab"-jai származásuk szempontjából hitelesen attól eredőknek (vagy ahhoz szólóknak) tekinthetők, aki a levéltárat alkotta (eltekintve esetleges hamisítványoktól), míg ez a jellemző nem áll fenn a könyvtár köteteire b) A könyvtár köteteinek természetében rejlik a helyettesíthetőség fogalma, ami teljesen ellenkezik a levéltár iratainak lényegével. Ha van is „unicum" a könyvek között vagy ha vannak is kettős eredeti példányok az okmányok között, ez csak véletlen és nem gyengíti a szabályt, mert nem foglaltatik lényegükben, c) A könyvek forgalomban levő dolgok, tehát lehet kereskedelmi értékük, míg az okmányok „res extra commercíum"-ot képeznek. Nem dönti meg ezt az a körülmény, hogy