Levéltári Közlemények, 17. (1939)
Levéltári Közlemények, 17. (1939) - KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Miklós Ödön: A magyar gályarablelkészek levéltára / 277–279. o.
KISEBB KÖZLEMÉNYEK 279 keztek összeszedni minden általuk elérhető hivatalos okmányt s ezeket a tőlük küldött vagy hozzájuk intézett levelet és sorsukra vonatkozó egyéb emlékekkel együtt letétbe helyezték. A letétbehelyezés Zürichben történt, itt a városi tanácsot kérték fel a gyűjtemény megőrzésére, gondolva arra, hogy itthon esetleg megsemmisülnének sorsuknak hiteles és Írásos bizonyítékai. Ez a gyűjtemény ma is Zürichben van a Zentralbíbliothek-ban. Állaga mintegy 800 darabból áll. E gyűjtemény tulajdonképpen a gályarablelkészek levéltárának tekinthető s valószínűleg csak átmenetileg és időlegesen bízatott Zürich városának gondjaiba. |0f E levéltárról évszázadokon keresztül nem tudtak az illetékes magyar protestáns egyházi tényezők, Az utóbbi évtizedekben néhány magyar kutató (Zsilinszky Mihály, Antalfi János stb.) beletekintett és némi hírt adott róla. Legtöbbet dr. Thury Etele, a pápai református theológiai akadémia tanára kutatott benne s mintegy 80 darab iratot ki is adott, 3 az egész állagról azonban nem tájékoztatta a tudományos világot. Lemásolt még 277 darabot — ezeket nem teljesen ebből a gyűjteményből — se másolatgyűjteményt örököseitől a pápai református főiskola megszerezte és ma is őrzi. Sorainkkal tudománypolitikánk irányítóinak figyelmét óhajtjuk e gyűjteményre felhívni, A gyűjtemény maga egészében kétségtelenül magyar proveniencíájú s ha elhelyezésének időpontjában talán nem is találhattak megnyugtatóbb helyet megőrzésére a magyar gályarabok, azóta az az ok, mely ottani letétét indokolta, megszűnt. A svájciak szempontjából e magyar anyag nem jelent különösebb értéket. Ott az anyag és a kérdés megfelelő kimerítő feldolgozására sem lehet számítani, magyar részről pedig így mindig nehezen érhető el. Ügy véljük, itt lenne az ideje annak, hogy e gyűjtemény hazahozatalára és valamely hazai közgyűjteményben leendő elhelyezésére lépések tétessenek. Talán lenne valamilyen svájci anyagunk, melyet érte cserébe adhatnánk, de Svájc illetékes körei esetleg ellenszolgáltatás nélkül is hajlandók lennének átengedni. Miklós Ödön. 3 A Történelmi Tár 1909, és 1910, évfolyamaiban, sajnos, igen sok olvasási és másolási hibával.