Levéltári Közlemények, 17. (1939)

Levéltári Közlemények, 17. (1939) - KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Miklós Ödön: A magyar gályarablelkészek levéltára / 277–279. o.

278 KISEBB KÖZLEMÉNYEK szági protestantizmus helyzetének alakulására volt hatással, hanem a habsburgi diplomácia nemzetközi kapcsolatait is befolyásolta. Itt lenne az ideje annak, hogy a kérdést minden részletében és következményeiben tisztán lássuk. A magyar protestáns egyháztörténetírás foglalkozott is vele, hiszen protestáns egyháztörténetírásunkat tulajdonképpen a gályarabok sorsa és az általa kiváltott események teremtették meg. A magyar protestantizmus iránt európaszerte feltámadt érdeklődés nyomán az egykorú röpiratoknak és memoároknak tömege talált vevőközönségre az európai nemzetek körében. Ez az irodalom azonban éppen, mert egykorú volt, nem volt ment bizonyos szubjektív szemlélettől, másfelől csak részleteket adhatott, mert a valódi tényezők és tények a kortársak számára sem voltak ismeretesek minden vonatkozásban. Belőlük tehát tiszta áttekintést nyerni nem lehet. A nagy európai levéltáraknak a tudományos kutatás számára hozzáférhetővé tétele óta tapasztalni lehetett, hogy e kérdésre idegenben számottevő levéltári anyaggal rendelkezünk. E sorok írója pl. a holland levéltárak mai anyagából közel száz darab ismeretlen okmányt és feljegyzést, közte De Ruyter holland tengernagy eredeti naplóját, melyben a kiszabadítást is feljegyezte, hozott napfényre.

2 Ám a levéltári kutatást még ezen a területen sem tarthatjuk lezártnak, s még kevésbbé más helyen. Hollandiához hasonlóan igen jelentős anyagnak kell lenni még Németország, Anglia, Svédország és Dánia egyes levéltáraiban, nem is említve Svájcot, ahol kiszabadulásuk után a gályarabok jó ideig tartózkodtak. Lehet arra is gondolni, hogy még Olasz- és Spanyolország levéltárai is szóba jöhetnek, i Tudomásunk van egy olyan egykorú leveles gyűjteményről is, amelyet maguk a gályarabok állítottak össze, de ez is külföldön van. Ugyanis, mintha ők maguk is érezték volna, hogy sorsuk mindörökre a magyar múlt egy darabja lesz, még külföldi tartózkodásuk folyamán igye2 Az eredeti okmányokat összegyűjtve kiadtam a holland kir, történelmi társulat „Bijdragen en Mededeelingen"-jének 40. évfolyamában, 10—110, lap. (1918). A kérdésről magyar nyelven „Holland intervenció a magyar protestantizmus érdekében" c, alatt írtam (Pápa, 1918.) — Az adatokat a kálvinizmus nemzetközi politikai eszmevilága szempontjából elemeztem a debreceni m. kir. tudományegyetem theol. fakultása „Kálvin és a kálvinizmus" c, jubileumi kiadványának 381—94. lapjain. (Debrecen, 1936.)