Levéltári Közlemények, 17. (1939)

Levéltári Közlemények, 17. (1939) - ÉRTEKEZÉSEK - Juhász Viktor: A városi levéltár selejtezése / 180–193. o.

A VÁROSI LEVÉLTÁR SELEJTEZÉSE 187 mind a megyei városokban felállították a m. kír. államrendőrséget, ezután pedig megszervezték a városi elöljáróságokat, vagyis az I- fokú közigazgatási hatóságokat, amelyek a régi városi rendőrségtől visszamaradt víz- és mezőrendöri, iskolai és tüzrendészeti, piac-, vásár- és íparrendészeti ügyekben kihágási bíráskodást folytatnak s ezek intézik még a köz- és állategészségügyet, a közsegélyezést, a gyárak és ipartelepek felülvizsgálatát, a halálesetfelvételt és hagyatéki leltározást s a hatósági bizonyítványok kiadása is az ő feladatuk. Irataik kiselejtezésére nézve nem ismerünk jogi rendelkezést. Jónak tartanok megőrizni az L fokú közigazgatási hatóság iktató-, kiadóés postakönyveit, különösen pedig iparlajstromaít, sőt halálesetfelvételei és hatósági bizonyítványai egyik példányának levéltárba helyezését is ajánlhatjuk. A halálesetfelvételek tudvalevőleg felvilágosítást adnak az elhalt személyi adataira vonatkozólag. Egyéb irataik aggály nélkül kiselejtezne tők. Magukra a kihágási iratokra vonatkozólag az 1879. évi XL. te. akként intézkedik, hogy fél év alatt elévülnek a kihágások; a gyakorlat azonban a városi önkormányzatoknál azt mutatja, hogy a felek a legtöbb kihágási ítéletet megtámadják s így ügyiratok sok ízben éveken át a kormányhatóságoknál fekszenek s ez idő alatt a kihágási ügyek nem évülhetnek el. E körülmény figyelembevételével tehát legalább öt évig kell várnunk a kihágási ügyiratok selejtezésével. Az építkezési ügyeket a selejtezés szempontjából célszerű lenne felosztani köz- és magánépítkezési ügyekre; kiselejtezésükről rendelkező általános jogszabályt nem ismerünk. A középítkezések és közalkotások iratait teljes egészükben megtartandóknak véljük, minthogy egyrészről a kultúrépületek (templom, iskola, óvoda, katonai laktanya, színház, kultúrház, stb.) alkotásához többnyire erkölcsi testületek, sőt maga a város közönsége járul szolgáltatásaival, amire vonatkozólag az összes iratokból meríthetünk csak világot, másrészről pedig a jövő kutatója előtt az építkezésnek minden fázisa, részlete fontos lehet és számára a legegyszerűbb jegyzék vagy nyugta is felvilágosítást nyújthat, különösen akkor, ha ezek kiváló mesterek működésére vonatkoznak. A magánépítkezésekre vonatkozó ügyeknél azonban az építési terv és engedély kivételével minden irat selejtezhető. A fegyelmi eljárások iratainak selejtezésére nézve a vonatkozó 1929. évi XXX. te. 75—94. §-aí semmi rendel-