Levéltári Közlemények, 17. (1939)

Levéltári Közlemények, 17. (1939) - ÉRTEKEZÉSEK - Juhász Viktor: A városi levéltár selejtezése / 180–193. o.

188 JUHÁSZ VIKTOR kezest nem tartalmaznak, e szerint a legrövidebb idő alatt ki lehetne azokat selejtezni, azonban különösen a világháború utáni időkben tapasztaltuk, hogy az önkormányzati szervek általános működésének felső helyről elrendelt vizsgálata alkalmával egyes rég lefolytatott fegyelmi vizsgálatok iratai sok fontos személyi és tárgyi adatot és felvilágosítást szolgáltattak a köznek, illetve a közérdekeltségeknek és pedig olyanokat, amelyeket az íratok kiselejtezése után lehetetlen lett volna megszerezni, ezért a fegyelmi iratoknak 32 évi megőrzése lenne szerintünk célszerű; a múltból egyébként az egyes tisztviselők elleni vizsgálati íratok ránk maradtak. A folyóiratok és szaklapok alapítására vonatkozó legcsekélyebb mozzanatok is fontos adalékai lehetnek a kultúrtörténetnek, ezért minden ide vonatkozó iratot meg kell őriznünk, Ugyanezt ajánljuk a hírlapok alapítására vonatkozó iratokra nézve is. A haszonbérleti szerződések kiselejtezését általában 32 év után ajánljuk, de ne semmisítsük meg azokat; erre nézve azt tapasztaltuk Székesfehérvár városánál, hogy a haszonbérlők hátralékai után bekebelezett tartozás telekkönyvi törlését a tartozások kifizetése után sok ízben nem vezették keresztül a telekkönyvön; ezért 40 év elteltével is szükség volt újra meg újra a vonatkozó bérleti szerződésre, a város pedig újra meg újra kénytelen volt törlési engedélyt adni a jogkereső feleknek, hogy a már kifizetett tartozásuk végre töröltessék a telekkönyvi hatóság által. Ha, a szerződést és vele együtt a törlési engedélyt is kiselejtezték volna, a felek sok zaklatásnak lettek volna kitéve és megfelelő okmányok híjján esetleg újra ki kellett volna fizetníök a már lerótt adósságukat. A honosítási, letelepülési és illetőségi ügyiratokról az 1879. évi L. te, legutóbb pedig a visszahonosításról alkotott 1922, évi XVII. te. rendelkezik. Az előbbi csupán azt írja elő, hogy magukat az okiratokat és pedig az eskütételi jegyzőkönyveket ki kell emelnünk az iratok közül és külön gyűjteményben kell őriznünk. A többi, kevésbbé fontos írat selejtezésére nézve nem találunk intézkedést. Helyénvalónak vélnők az illetőséget, letelepedést, vagy honosságot engedélyező, illetőleg megtagadó véghatározatoknak, a személyi adatokat tartalmazó bizonyítványoknak és kormányrendeleteknek megőrzését; a többi írat 32 év után lenne selejtezhető. Az iskolaszékí iratok selejtezéséről a vonatkozó 1876.