Levéltári Közlemények, 17. (1939)

Levéltári Közlemények, 17. (1939) - ÉRTEKEZÉSEK - Juhász Viktor: A városi levéltár selejtezése / 180–193. o.

186 JUHÁSZ VIKTOR lefolytatott választásnak eredményét bejelenti a városi közgyűlésnek, amely a jogorvoslatok tárgyában döntési joggal is bír, sőt a szavazások eredményét jegyzőkönyvé­ben még meg is örökíti, a fenti módon kezelhetők az ösz­szes választási tényekből eredő szavazólapos ügyiratok is. A bízottságok, albizottságok és szakosztályok megala­kítására és kiegészítésére vonatkozó iratok 5 év multán ki­selejtezendők, minthogy az átalakításról és kiegészítésről felvett jegyzőkönyvek közgyűlési bejelentés céljából úgyis megőrizendők. A vonatkozó névjegyzékeket azonban épen úgy, mint a közgyűlési tagok névsorát, ajánlatos megőrizni, hiszen azok a város lakosságának vezető embereit, tekin­télyes tagjait sorolják fel. Az elődök szokásához híven tehát célszerű azokat megőrizni, már a levéltári integritás szempontjából is. Az esküdt bírák (esküdtek) alaplajstromát az 1896. évi XXXIIL te, majd az 1914. évi XIII. te. utasítása alap­ján állították össze, Az összeállítás alkalmával létrejött iratokra vonatkozóan azt véljük, hogy ezek minden leg­kisebb horderejű adata fontos és pedig mind az állampol­gársági, mind pedig az illetőségi viszony szempontjából. Nemcsak az alaplajstromot kell tehát eltenni, hanem meg kell őrizni annak alapiratait is. Az elhagyott gyermekekre s a züllésnek indult kis­korúakra, valamint a gyermekmenhelyi felvételi ügyekre nézve részben az 1877, évi XX, te. 11. §-a, részben az 1901. évi VIII. te, 7. §-a, legutóbb pedig a 2000/1925, M. E, sz. körrendelet az irányadó, de az íratok selejtezéséről egyik jogszabály sem intézkedik. Tapasztalati tények alapján úgy véljük, hogy első sorban a gyermekek származására és hatósági gondozására vonatkozó adatokat helyes meg­őrizni, azonban még azokat az iratokat sem selejtezhetjük ki, amelyekből kiderül, hogy ki viselte a gyermek tartási költségeit. Az erdősítési ügyekre, különösen pedig az üzemter­vekre vonatkozó iratokat célszerű megőrizni. Egyébként se­lejtezésükről sem a régi jogszabályok, sem az újabb, az 1923, évi XVIIL tc„ sem pedig a 611/1925. F. M. sz. kör­rendelet nem tartalmaznak intézkedést. Szinte említenünk sem kellene, hogy eddig is megőrizték az erdősítések ira­tait, hiszen azok fontos történeti adatokkal bővelkednek. A városi elölj árósági vagy I. fokú közigazgatási ha­tósági iratokra vonatkozólag tudnunk kell, hogy az 5047/ 1919. M, E. sz. körrendelettel mind a törvényhatósági jogú,

Next

/
Thumbnails
Contents